Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (2. évfolyam, 1978)
1978/1 - Kovács László: Járásunk forradalmi emlékszobáinak jelenlegi állapota
pártszervezet alapítóinak és kiemelkedően aktív tagjainak/. Mindezekben az emlékszobákban a veteránok tárgyi hagyatéka van a központban, erre épül az egész kiállított anyag. Sajnos a szervezet működését bizonyító egyéb adatok szinte mindenütt eltűntek /jegyzőkönyvek stb./, ezért fontosak a kommunista bírók vezetése alatt álló községek tanácsainak jegyzőkönyvei, egyéb dokumentumai. Nagyon kevés dokumentum található a pártmunka 1945 után való beindulásáról és 1948 után való újraindulásáról. Háromdimenziós tárgy szinte nincs is kiállítva emlékszobáinkban. b/ A helytörténeti anyagok közül térképek, a községről szóló régi följegyzések, cselédkönyvek stb. találhatók az emlékszobákban. A községek fejlődését a föl3zabadulás után általában fényképekkel és grafikonokkal mutatják be. Hiányosság szinte mindenütt, hogy a ázövetkezetesítés kezdeti szakasza, mely annyira fontos volt községeink életében, nincs kellő anyaggal, dokumentummal illusztrálva. A légi emlékszobában tettek erre kísérletet, kevésbé sikerült viszont ez az igyekezet a bösi emlékszobában. A helytörténeti anyagokat a falu történetére vonatkozó írásos szövegekkel is lehetne bővíteni, ez ugyanis a látogatókat nagyon érdekli. c/ A néprajzi anyag a legproblematikusabb. Néprajzi tárgyak még elég nagy számban találhatók járásunk községeiben, ezért gondolták úgy az emlékszobák berendezői, hogy az ilyen jellegű anyagból minél többet állítsanak ki. Megállapíthatjuk, hogy ebben az esetben a kevesebb több lett volna, a legnagyobb hiba minden esetben az, hogy azonos tárgyakból / pl» agyagedények, köcsögök/ többet is kiállítottak /Bős* Lég, Lúcs/. A második fogyatékosság, hogy olyan nagy méretű háromdimenziós tárgyakat is kiállítottak belső téren, mely ott sem szakmai, sem esztétikai szempontból nem mutat /ekék, kubikos talicskák stb./. A néprajzi anyagok elrendezésében is elég sok a fog yatékosság. Jelenleg emlékszobáinkban kétféle elrendezést alkalmaznak: egy helyen, mintegy néprajzi sarokban összpontosítják ezt az anyagot, vagy csak mintegy illusztrációképpen helyezik el az emlékszoba szinte minden részén. Az előbbi forma a kétségkívül helyesebb. 3. Külön kell szólnunk az általános országos történeti anyagok problémájáról. ft nemzetközi munkásmozgalom és Csehszlovákia köztörténetét dokumentáló fényképek, táblázatok stb. van, ugyanis sokkal nagyobb teret kaptak az emlékszobákban mint kellene. Helyesebb az a fölfogás, hogy a köztörténetre vonatkozó adatok, ddkumentumok csak jelképként stolgáljanak, egy - egy fontos történelmi eseményt jelezzenek, melyet okvetlenül helytörténeti anyagnak kell igazolnia, dokumentálnia.
