Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (1. évfolyam, 1977)

1977/4 - Teleky Miklós: Ismerd meg járásodat

Ismerd ., .meg járásodat

Somorja gazdag történelmi múlttal rendelkezd város. Az évszázadok alatt sok - sok viszonttagságon ment kerezstűl. Hajdan szabad királyi város volt, szabadalmi jogait a hagyományok szerint István királytól nyerte.

Szabadalmi jogait Kun László idejében 1287-ben eővezstette,1405-ben Zsigmond király vámmentességet biztosított lakosainak, s ekkor ismét visszakapta szabad királyi városi rangját, tulajdoniképpen ugyanazokkal a jogokkal rendelkezett akárcsak Pozsony. Ugyanekkor elrendelték, hogy a város várfalakkal és védőárkokkal legyen körülvéve. II. Lajos 1519-ben megnegedte hogy a város régi pecsétjét használja. Zsigmondtól és III. Károlytól vásárjogot kapott a város: évente 5 vásárt tartottak. Ez nagy mértékben elősegítette a céhek kialakulását és a város fejlődését. Mátyás király a szabadalmakat megerősíti, viszont II. Ulászló elzálogosítja a várost a szentgyörgyi és a bazini grófnak.

1526-ban a várost tűzvész pusztítjá. Tűzvész után olyan ínség volt Somorján, hogy 11» Lajos 12 évre minden adótól felmentette. A torok megszállás alatt a város sokat szenvedett. Rudolf a várost és a környező birtokokat Pálffy Miklósnak adományozta a törökök elleni háborúban szerzett érdemeiért. Amikor a törökök 1603-ban Bécs alól elvonultak, a várost ismét felgyújtották. Rudolf portyázó hadaitól a város lakossága nagyon sokat szenvedett. A Bocskay féle felkelés alatt Somorja is a felkelőkhöz csatlakozott, de 1605 augusztusában a Somorján megtartott békeértekezleten a nemesség hőséget fogadott Rudolfnak.

Épületei közűi legjelentősebb a XIII. század elején épült Árpád-korabeli templom "Ecclasia Santa Maria". A templom neve először egy 1238-ból származó okiratban szerepel. A latin elnevezés rövidített alakjából fejlődött ki a város neve Sa Maria - Somorja. 1466-ban Samaria alakban is szerepel. Az eredeti román stílusban épült templom tönkrement, a XV. században átépítették és a régi sima mennyezet helyett gót stílusú boltozatra építették át. Az eredeti egyhajós templomot az átépítés során két oldalhajóval bővítették, majd a Főhajót masszív homokkő oszlopokkal ismét két részre osztották, így négynajóssá alakult, ez teszi hazánkban egyedülállóvá.

A XVIII. században a templomhoz bárok stílusú gyülekezeti házat építettek. Művészeti szempontból nagyon értékesek a szentélyben látható román kori ablakok és falba épített művésziesen kivitelezett szakranentumtartó továbbá a XIV.-XV. századból származó falképek. A freskókat 14 rétegű mdszelés alól szabadították ki. 1954-57-es években a külső és belső restaurálást az Országos Műemlékvédő Intézet irányításával és anyagi támogatásával végezték. Az ősi r.k. templomot a ehlybeliref. gyülekezet vásárolta meg 1789-ben.

A város főutcáján több reneszánsz építészeti stílusban épült polgári épületet találunk,