Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (1. évfolyam, 1977)

1977/2 - Skriba Pál: Az álművészet a giccs

jellemzi, vagy amikor mar az anyagi javak mennyisege meghaladja az igenyeket, s ezert a javak viszonylag olcsova valnak. A giccs szuletese tehat t^rsadalmi jelenseg. Kozvetlen ddzmenyei a mult szazad polgari gytfjtdszenvedelycben rejlenek. Azok a tarsadalomformalo tenyeztfk, antlyck a polgartarsagot a 19. szazad clejen hatalomhoz juttattak, a vagyongyfljtesben csucsosodtak ki. A polgarsag versengese, sift neha adaz kuzdelme a feudal is hatalrnasokkal kialakitotta a gyiljtflszenvedelyt. A polgari lakasok megtelnek mtfviragokkal, javai szdnyegekkel, legyczdvel, kinai 1egycsapoval, festett tengeri kagylohejakkal, lopatkoval, lavakovekkel es igy tovabb. Ez a gyCfjtdszenvedely a festmenyeket, szobrokat, mdlargyakat son hagyja szamitason kivul. Clsflsorban az az erdekes, ami a polgar szamara uj es idegen.

Attol kezdve, bogy a polgar a hatalomban befolyasra tesz szert es a kultureletben diktalni kezd, ez a gydjtdszenvedely elflte'rbe kerul a kispolgar eleteben is. Hol tagabb, hoi szdkebb keretek kozott, de a nagypolgar utanzasa szellemi tevekenysegenek egyik alapvonasava valik. Mig a nagypolgar jegesmedvebdrokkel, ritkasagba mend p^lmakkal, draga karpittal tolti meg lakasat, a kispolgarnak ezzel szemben csak uveggombe fagyasztott havasi gyoparokra, kulonfele mflviragokra, himzett falveddkre telik. fgy aztan a nagypolgar riyomaba szegddve immar nem ritkasagszamba mend kepekkel es szobrokkal, hanem tetszetds rozsa csendeletekkel es apro csecsebecsekkel /nippekkel/ a szazadfordulora megtelik a kispolgar lakasa is. Az emberi korlcitoltsag tomor szimbclumakent ott vigyorogtak a kertekben az uveggombok a foldbe dugott szfnes szodasuvegek kozott a kertitorpek. A sulyos fuggonyokkel elsdtetitett szalonszoba falairol nem hianyoznatott az erdei napl imente, a szarvasbfjges 6s a gitaros ciganylany sen. <•

A fejlddd technika azonban egyre tagabb teret nyitott a kereskedclemnek, amely a mdveszeti termekek sokszorosltott peldanyait egyre nagyobb szamban es egyre olcsobb aron tudta piacra dobni. A mai giccs olcso orome is annak a polgari tarsdalomnak a hagyateka, amely egykori fduri gazdagsagot utannozta. A mai giccs targyakat azonban nem a polgari kercskedelembdl, nem a piaci asztalokrol, hanem legtobbszcr a legfenydzdbb aruhazainkbol vasarolhatjuk.

A giccskerdcs hattereben egy igen tag probl emakor huzodik meg: ember es dolog uj tipusu kapcsdatanak az elemzese, egy merflben uj esztetika, amely a kozeposztaly felemelkedesevel s a kozeposztaly jellemvonasait meg jobban kidomborito tomegcivilizacio kibontakozasaval fugg ossze.

A giccs kategoridjaba tehat a kovetkeztfk sorolhatok :

1/ Azok a termekek, amelyeknek kivitelezese nem tanuskodik semmifele mdveszi tehetsegrdl vagy mtfgondrol, szemben a nepmflveszet eredeti es jol megmunkalt alkotasaival a festeszet vagy a szobraszat teruleten.

2/ Egy magasabb erzes atvitele profan celokat szolgalo targyra. A giccsnek ebben a vonatkozasban ket iranyzata van. Az egyik altalaban a "souvenir" kerdesekhez kapcsolodik, a masik a funkcio eltorzulasaval, a dekoracio indokolatlan eldterbe kerulesevel fugg ossze.

S k r i b a Pal