Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Antik és középkori padlómozaikok Magyarországon, készítéstechnikai megfigyelések és anyagvizsgálati eredmények tükrében
Műtárgyvédelem 37-38 padlómozaikok alapozó és beágyazó rétegeinek felépítésében a római gyakorlattól alapvető eltérések jelentkeznek. A pécsváradi leletek alapozó habarcsainak jellegzetességéből ítélve megállapítható, hogy bizonyosan padlómozaikhoz és nem murális műhöz tartozó részletekről van szó. A töredékek két csoportra oszthatók a határozottan eltérő árnyalatú fugázó anyag alapján (10. kép), mely ez esetben egyúttal a beágyazó habarcs is (11. kép). Ez a jelenség magyarázható egyrészt azzal, hogy a leletek két különálló padlóburkolat részei lehettek, de tartozhattak egy padló különböző motívumaihoz is, melyeket eltérő árnyalatú habarcsba ágyaztak. Az anyagukban színezett fugák segíthették a motívumokat alkotó tesserák és a mozaikszernek közt lévő hézagok egységesebb megjelenését. Ezt a megoldást már az antik időkben is kihasználták. Az alapozást felépítő rétegek mindegyike töltőanyagként kvarchomokot tartalmaz. A pécsváradi mozaiktöredékek a már tárgyalt zöld tessera mellett fekete és okker színű tömött mészkövet, fehér márványt és vörös gyanánt téglából szabott, 1—1,5 cm2 felületű, hosszúkás hasáb vagy ék alakú szemeket tartalmaznak, melyek a római példákkal ellentétben mélyen ülnek a habarcsban. Különbséget figyelhetünk meg, nemcsak a mozaikszernek formájában, de a rakásmód eltérő modorában is. A balácai római mozaikok rakása lényegesen szigorúbb, irányaik feszesebben tartottak, fugáik szűkebbek; egész megjelenésük rendezettebb a pécsváradi töredékeken megfigyelhetőekhez viszonyítva, de akár az először 1981-ben napvilágra került, majd a 2000-es évek első felében kutatott, szintén bencés, középkori bizerei monostor ásatása során in situ előkerült mozaikpadló jellegzetességeihez képest is. A pécsváradi monostor felszentelését 1015-re teszik,21 a bizerei monostor padlói alól előkerült éremleletek II. István (1116—1131) és II. Béla (1131—1141) magyar királyok pénzei. A bizerei mozaikok esetében a vörösekhez szintén téglát használtak a mozaikrakó mesterek. A díszburkolatok egy része növényi ornamenseket ábrázol, másik szakasza egy bestiárium részlete, mely kedvelt, elterjedt téma és mintakincs volt a kora középkorban. Az opus tesselatum technikájú padlórészletek mellett opus sectile munkák is előkerültek a bizerei monostorban. Többek jrífotc utu ftnf cnlxmgm 1a* tttuKrnat-.rr Vö laut tolt (auftwtit tmnc 00» mire 2. ábra. A székesfehérvári királyi bazilika márvány padlójának motívumai Villard de Honne- court vázlatkönyvéből. Dercsényi 1943.29. Diagram 2. Motifs of a marble floor in the former Royal Basilica at Székesfehérvár, sketch by Villard de Honnecourt made c. 1235. 21 Bodó 2010. 349. 202
