Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Antik és középkori padlómozaikok Magyarországon, készítéstechnikai megfigyelések és anyagvizsgálati eredmények tükrében

Műtárgyvédelem 37-38

8. kép. Balácai padlómozaik töredék beágyazó habarcsának vékonycsiszolata, B24, 82.1.1718, PLM, +N.

Fig. 8. Thin section of the bedding mortar of a piece of floor mosaic, Room No. 24, Villa Romana Baláca, in crossed polarised light, B24, 82.1.1718, PLM, +N.

9. kép. Balácai mozaikpadló töredék kereszt- metszete, szórványlelet, B24, 82.1.1718.

Fig. 9. Cross-section of a piece of mosaic floor Room No. 24, Villa Romana Baláca, stray find, (B24, 82.1.1718).

gálata során a beágyazó habarcs mintázatának jellegzetessége nyújt információt a réteg szilárdulás utáni változásáról. A mészhabarcs metszete sötéten és világosan jelentkező, hullámzó sávokra bomlik, mely mintázat kizárólag keresztezett analizátor-polarizátor állásnál észlelhető. A finom alapanyag apró szemcséinek kioltása a mikronos mérettartomány és a szemcsék orientációja okán alig észlelhető. A jelenség összefüggésben állhat a karbonátosodási folyamat jellegével (Liesegang-jelen- ség), a keletkezett pórusok méretével és eloszlásával. Valószínűsíthető, hogy a frissen elkészült mozaikfelület szilárdulás utáni többszöri nedvesítése, a víz beszívódásának eredményeképp a jelenlévő kalcium-hidroxiddal létrejött reakció frontjai válnak így láthatóvá (8. kép). A beágyazó habarcs kalciton kívül aragonitot is tartalmaz,16 eredetének, szerepének pontosításához további vizsgálatok szükségesek.

A szórvány töredékek egy része esetében, illetve a tablinum egyes kőanyagainak vizsgálata során is megfigyelhető volt az egyértelműen utólagos fugázás nyoma. A fugázó habarcshoz téglaport és téglatörmeléket is adtak, ami rózsaszínes árnyalatúvá tette azt, a fehér beágyazó habarcs pedig szinte alig torlódik fel a mozaikkövek között.

A keresztmetszeteken jól látszik, hogy a beágyazó habarcs a rózsaszín nucleus réteggel éles vonalban találkozik, vagyis a réteg megszilárdulása után kerülhetett a felületére (9. kép). A kocka formájúra alakított mozaikszem alig nyomódik az ágyazó habarcsba, amiből arra is következtethetünk, hogy nem túl híg beágyazó rétegbe rakták a szemeket a római mesterek, azonban utalás lehet ez arra is, hogy a réteg jó megtartású, a finom töltőanyag alkalmazása okán sem hajlamos túlzott repedezésre. Lehetséges ezen felül természetes eredetű szerves adalék jelenléte is, melynek lehetőségére más vizsgált esetek során derült fény. Jelen esetben azonban ennek bizonyításához további vizsgálatok szükségesek.

16 A röntgen-diffrakciós mérés alapján, melyet Sajó István MTA-KK végzett.

200