Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Antik és középkori padlómozaikok Magyarországon, készítéstechnikai megfigyelések és anyagvizsgálati eredmények tükrében
Kürtösi Brigitta Mária • Antik és középkori padlómozaikok Magyarországon kiemelt, majd visszaépített komplex mozaikpadlók, és a bolygatott alapozások vizsgálatából nyerhető információkat. A balácai mozaikokat Severus-korinak tartják. Keletkezésük közel egy időre tehető, melyre szintén az anyaghasználatból következtethetünk. Mozaikszernek vulkánitokból A hazai mozaikpadlók kőanyaga legtöbbször tömött mészkő, melyek sok esetben homogén mikrokristályos szövettel rendelkeznek. Lényegesen kevesebb bennük a földtörténeti korszakra, képződésre utaló, konkrét ásványos jelenség. így származási helyük is nehezen azonosítható. Különösen érdekesek viszont a vulkanikus eredetű kövek a tesserák' között. A vulkánitok mozaikkőként történő használata helyspecifikus. A négy balácai mozaikpadló közül háromban, valamint a szórványanyagban is szerepel például az a vitatott eredetű, világoszöld árnyalatú tessera, melyre a jelenleg is zajló kutatás fókuszál. A makroszkopikus megfigyeléseket az anyagvizsgálati eredmények is alátámasztják. A balácai mozaikok említett reprezentatív alkotójaként kutatott világoszöld színű mozaikkő anyagát legelőször Laczkó Dezső* vizsgálta. O részben tufának, részben mészkőnek határozta meg, melyet Rhé Gyula közléséből ismerünk.7 8 9 1984-ben Dr. Kertész Pál végzett vizsgálatokat a mozaikok egyes kőanyagait illetően. Eredményei Szalay Zoltán restaurálási dokumentációjának mellékletében lelhetőek fel. Szakvéleményében leírja a jelen kutatás során is megfigyelt valós ásványoptikai jellegzetességek egy részét, felveti azonban lehetőségként a mesterséges előállítást is. A világoszöld kövecskéket a további publikációk pedig már „műtermékként” említik. A 2011-12-ben, a balácai tablinum mozaikpadló másolatának készítése10 11 alkalmával, valamint a jelenleg is zajló kutatás részeként újabb vizsgálatokra nyílt mód, melyek során kiderült, hogy természetes, hidrotermásan átalakult kovás kőzetről van szó, melyben analcim képződött.” A Laczkó Dezső Múzeum raktári anyagában őrzött szórvány mozaikszernek az 57-es szelvényből kerültek elő, mely érintette a 20-as helyiséget. A halványzöld, sárga, rózsaszín, umbra és fekete kövecskék mérete 3-4 mm és 1,5 cm közé tehető. A világoszöldek nagyobb részét éken kala7 Tessera: különálló mozaikszem. 8 Geológus, a Veszprém Vármegyei Múzeum (később Bakonyi Múzeum) első igazgatója; mely 1990 óta viseli Laczkó Dezső nevét. 9 Laczkó-Rhé 1912. 98. 10 DLA mestermunka; Bóna István DLA habil, Seres András restaurátor művészek, Balázs Miklós Ernő DLA habil mozaikművész, Pintér András Ferenc festőművész, Dohárszky Béla szobrászművész és Túri Miklós technikus közreműködésével készült 2011-12-ben. A balácai 20-as terem eredeti padlómozaikja jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum lapidariumát díszíti. Másolat kerülhetett az eredeti helyére, a Balácai Római villagazdaság és romkert főépületébe ,/l régió arculatát meghatározó integrált és tematikus vonzerőfejlesztések támogatása"projekt keretében. 11 A röntgen-diffrakciós mérés alapján, melyet Sajó István (MTA-KK) végzett. 195
