Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Antik és középkori padlómozaikok Magyarországon, készítéstechnikai megfigyelések és anyagvizsgálati eredmények tükrében
Antik és középkori padlómozaikok Magyarországon, készítéstechnikai megfigyelések és anyagvizsgálati eredmények tükrében Kürtösi Brigitta Mária A tanulmány tárgyát a balácai római villagazdaság, valamint a középkori pécsváradi bencés monostor eddig publikálatlan padlómozaik leletei1 adják, melyek elemzéséhez egyéb hazai római kori mozaikleletek és az Aradhoz közeli Bizere 12. századi bencés monostorának in situ padlómozaikja1 2 szolgál párhuzamul. Mindegyik lelőhely eltérő sajátosságokkal rendelkezik, mely egyben az adott történeti korszak lenyomatát is őrzi. A kutatás3 során nemcsak a hasonló korú leletek és jelenségek összevetésére nyílik alkalom, de nagyobb távlatban nyomon követhetőek a technika használatában történt változások éppúgy, mint a kontinuitás készítésük módjában. A mozaikok szorosan kötődnek építészeti környezetükhöz, esztétikájukban és anyagaikban hordozzák az adott kor és hely jellegzetességeiről tanúskodó információkat. A római mesterek birodalom-szerte legtöbbször a települések határában nyitott kőbányák anyagát termelték ki és használták fel építkezéseikhez, de messzebbről is fuvaroztak alapanyagokat a jól kiépített úthálózatnak és az élénk kereskedelmi életnek köszönhetően. A mozaikokhoz szükséges nyersanyagok mellett, a freskókhoz használt ritka ásványi pigmenteket éppúgy nagy távolságokból is szállították, akárcsak a fune- rális és egyéb díszfaragványokhoz, épületekhez felhasznált kőanyagokat. A jó minőségű, messzibb eredetű, római kori anyagok másodlagos felhasználása a kora középkori építkezéseknél egyáltalán nem tekinthető ritka jelenségnek. Ez bizonyíték arra is, hogy a 11—12. században még jelentős mennyiségű római emlék állhatott a föld színén, Magyarország területén is. Ilyen másodlagosan felhasznált anyagok megtalálhatóak a Szent István-kori épületekben, így az egykori székesfehérvári bazilika építésénél éppúgy, mint Pécsett vagy Esztergomban.4 5 A kőanyagok származásának feltérképezéséhez vizsgálni kell az ún. mértékadó földrajzi tartományt, amelynek területéről az adott kor politikai, társadalmi, közlekedési viszonyai között a kitermelés, illetve a szállítás egyáltalán lehetséges lehetett. így például az ókori Pannónia területén előkerülő görög márványok is csak a római időkben érkezhettek ide, mivel a magyar középkor idején ezek a bányák már legtöbb esetben nem működtek.3 1 Bodó Balázs ásatási anyagából, 2005. 2 Burnichioiu - Rusu 2011. 3 A kutatást Szerző a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájában végezte, eredményei a készülő, alábbi munkacímű DLA értekezés részét képezik: Kürtön Brigitta Mária: A mozaikrestaurálás művészeti és természettudományos vonatkozásai, Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola, témavezető: Bóna István DLA habil. 4 Dercsényi 1943.31. 5 Kertész 2007. 224. 193
