Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Falképrestaurálás az edelényi kastély festett termeiben (2009-2011)
Műtárgyvédelem 37-38 így az porlékonnyá vált. A konzerválás folyamán ezért a megfelelő eredmény elérése érdekében többszöri beavatkozásra volt szükség. A beázás miatt az oldalfalon egy fél négyzetméteres darabon leszakadt a vakolat, melyet a restaurálás során pótolnunk kellett. A hiány szélein az elválásokat beinjektáltuk, majd a vakolatszéleket tömítéssel lezártuk, hogy a visszaragasztott részek rögzüljenek. Az 1986-87. évi restauráláskor a mennyezet keresztirányú repedését ideiglenes védőpapírral leragasztották - ez azonban idővel megöregedett és lepergett, magával tépve a levédett festékréteget is. 2010-ben, a jelen restaurálás megkezdésekor a mennyezet teljes felületén az 1928—29-ben végzett átfogó felújítás során készült átfestések voltak láthatók, igen elszennyeződött állapotban. Ezeknek a szabad szemmel is látható javításoknak a kiterjedését UV-fényes vizsgálattal lehetett pontosan meghatározni. Selecton B2 komplexképző használatával, nedves eljárással sikerült megtisztítani a fal nagy részét az átfestésektől. A felület egyes részein csak a vegyszeres pakolás többszöri alkalmazásával lehetett eredményt elérni. A letisztított felület mélyebb hiányait vakolattal pótoltuk, majd a finomtömítéshez metakrilát diszperzióval dúsított homok és kréta megfelelő arányú keverékét használtuk. A keverési arányt az adott falfelület faktúrája határozta meg. Az oldalfalak festése nagyon megkopott az 1986-87. évi tisztítás során, mert a szekkóban befejezett motívumok jóval gyengébb kötésűek voltak, mint az alapszín. A rózsaszínű alapszín még nedvesben kerülhetett a felületre, majd megfelelő száradás után következhetett a pauzálás, a tapétamintákat már szekkóban festették fel. A restaurálás megkezdésekor az oldalfalak látványosan kopottabbak voltak a meny- nyezetnél — ez nagyon óvatos tisztítási eljárást követelt meg. Az alapvakolat kötőereje nem volt mindenütt egyforma; ahol több mész került annak anyagába, ott épebben maradt meg a festés, máshol a homokig kopott a felület. Ez a különbség jól megfigyelhető a giornata határoknál, ahol egymás mellett látni a mészben dúsabb, épen maradt felületet, és a később felvakolt „soványabb” részeket. A szoba oldalfalainak lábazatán több ponton bukkantunk többrétegű korábbi kifestés nyomaira, mely a kályhabélletben is fellelhető volt. Az alsó festett réteg maradványa azt bizonyítja, hogy a szobát már a Lieb-féle festés előtt több alkalommal kifestették.21 21 A gróf 1765-ben már szerződött falfestésre Voronieski Jánossal - ennek nyomait őrizheti a kály- habéllet. 15. kép. 105. szoba. A beázások tönkretették a vakolatot a mennyezet és a kimozdult homlokzati oldalfal találkozásánál. Fig. 15. Room 105. Seepage of water had destroyed the plaster at the juncture of the ceiling and the facade wall, which had suffered subsidence. 160
