Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Falképrestaurálás az edelényi kastély festett termeiben (2009-2011)
Boromisza et al. • Falképrestaurálás az edelényi kastély festett termeiben (2009-2011) rétegében. Ezek a festékek az 1780-1800-as évektől használatosak, így jelenlétük nem ad támpontot, hogy az eredeti, vagy egy későbbi átfestés rétegéhez tartoznak-e. Az átfestésekhez használt pigmentek 110-es szoba tapétamintájának felső rétegében, az UV sugárzás lumineszcenciája alapján cinkfehéret használtak a motívum javítására. Alatta megtalálható volt a rózsaszín alapra felfestett mész. A cinkfehér pigmentet 1825-50 között kezdték elterjedten használni. Ez a beavatkozás csak e dátumoknál későbbi lehet. A 110. és 106. szoba ég felületeinek átfestéséhez, porosz kék pigmentet (hidratált vas-hexacianoferrát) alkalmaztak. E kék használata 1720-30-tól terjedt el, de mivel lúgokra érzékeny, mészbe, kazeinbe, vízüvegbe nem keverték. 1938-tól nikkel adagolásával alkáli-tűrővé tették. Esetünkben a porosz kék pigment alkalmazása korábbi. Mikroszkópos vizsgálattal keményítőt lehetett azonosítani a porosz kék pigment mellett. Az e rétegből származó mintán elvégzett FTIR vizsgálat" kimutatott valamilyen szénhidrát molekulát. Ez lehetne szerves kötőanyag is, hiszen Vasari már 1550 körül említi a mézgák használatát a szekkófestésben. A mézgák - lúgérzékeny festékekhez keverve és megszárítva - azokon védőréteget képeznek. A műanyagok megjelenése előtt előfordulhatott gabonából készített keményítők és növényi mézgák alkalmazása is kötőanyagként.11 12 Megfigyeléseink szerint feltételezhető, hogy nem egy oka van a lumineszcenciának. Egyes mintákban a belekevert cinkfehér festék okozza, más esetekben a szerves kötőanyagok is mutathatják ezt a jelenséget. A sók vizsgálata A vakolatban lévő, vízben oldódó sók vizsgálata13 során háromfélét sikerült elkülöníteni. Gipszet: CaS04 • 2H20 (kalcium-szulfát-dihidrát); szingenitet, a gipsz egyik módosulatát: K2Ca(S04)2 • H20 (kálium-kalcium-szulfát-hidrát) és niter-nit- rokalitot: KNO, (kálium-nitrát). A falfestmények állapota, a restaurálás koncepciója és munkafolyamatai Az utolsó átfogó felújítás - 1928-29 - óta a kastély folyamatosan változó használati módja, majd végül kiürítése, elhagyatottá válása nagyon ártott az épületnek. A beázások, melyek elsősorban az ablakok körzetében jelentkeztek, egyre gyakrabban sújtották a rokokó falképeket is. Minden általunk restaurált, festett szobában voltak víz által okozott károk. 11 Sándorné Kovács Judit old. műszeres analitikai szakmérnök által végzett, Fourier-transzformációs infravörös spektrofotometria vizsgálat. 12 Pauly 1914. 105. 13 A sók vizsgálatának kiértékelését Galambos Eva DLA faszobrász-restaurátor-művész végezte. 147