Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Falképrestaurálás az edelényi kastély festett termeiben (2009-2011)
Műtárgyvédelem 37-38 1928-tól állami tulajdonba került, 1928—29-ben korszerűsítő átépítések folytak a Járásbíróságként működő épületben. 1945 után állami tulajdonban próbálták hasznosítani a kifosztott, leromlott kastélyt; leginkább szükséglakások voltak benne, 1986-tól pedig üresen állt. Az 1986-88-as években az Országos Műemlékvédelmi Hivatal megbízásából Seres László restaurátor állagmegóvó munkákat végzett az elhagyatott épület festett szobáiban. E munkák során a restaurátor és kollégái rögzítették a lehullással fenyegető vakolatot, a meggyengült falszakaszok felszínét ideiglenes védőpapírral ragasztották le, majd minden helyiségben végigtisztították az oldalfalakat az ablaknyílások fölötti magasságig. A jelen restaurálás során ezért az oldalfalak átfestés-rétegeivel már nem találkoztunk, ezekről csak Seres László dokumentációiból tájékozódhattunk.2 Innen tudjuk, hogy 1928-29-ben a festett szobák falain is átfogó felújítást végeztek, megőrizve a rokokó kifestés szellemét.3 2009-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága pályázatot írt ki a kastély és környezete teljes rehabilitációjára, felújítására. A hatalmas projekt Európai Uniós támogatással valósult meg. Ennek keretében került sor a falképek restaurálására 2009. november - 2011. október között, az épület teljes rekonstrukcióján belül. A falképeken egy tizenhárom fős, kizárólag gyakorlott, diplomás festő restaurátor-művészekből álló csapat dolgozott, termenként legalább két restaurátor közreműködésével. A falképek Lieb akadémiai képzettség nélküli vándorfestő volt, aki leginkább az északkelet-magyarországi régióban alkotott, 1758-88 között. A kastély emeleti lakosztályának 6 szobájában maradtak ránk értékes, egyéni hangvételű, karakteres munkái.4 A helyiségek gazdag rokokó figurális- és díszítőfestése kastélyfestészetünk kiemelkedően színvonalas, egyedi darabjainak számítanak.5 A megrendelésre készült festői koncepció alapján Lieb Ferenc a mennyezeti felületeken mitológiai figurákat és jeleneteket vagy allegorikus alakokat ábrázolt, a mennyezethez kapcsolódó boltozati lunettákon a főúri élet zsánerképeit jelenítette meg kedélyes humorral megfogalmazva, míg az oldalfalakat festő segédei gazdag dekoratív festéssel, selyemtapétára emlékeztető mintákkal látták el. 2 Seres László dokumentációi, 1986—88. OMvH irattár. 3 A 106. szobában még megtaláltuk a javítást végző festő szignójának halvány nyomát. 4 A művészettörténeti kutatás tud egy másik festővel kötött korábbi szerződésről is a szobák kifestésére — ez azonban vagy nem teljesen, vagy nem jó minőségben készült el, ezért köttetett új szerződés Lieb Ferenccel, aki megfelelően végezte el a munkát. A korábbi díszítőfestésből egyedül a 106. szobában maradt fenn annyi maradvány, amennyit a kályhabélletben be tudtunk mutatni anélkül, hogy a szoba összhatását zavarná. 5 A lakosztály összetartozó hat szobáján kívül, a kastély másik szárnyában is van egy rokokó, festett szoba, amely nem Lieb munkája, hanem minden bizonnyal Fabricius Jakab Ignác miskolci festőé (Lieb veje!), akivel 1780-ban egy szoba kifestésére szerződtek (a szerződést Fatsar Kristóf találta). Seres László restaurálta 2002-ben. 144
