Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Josef Hauzinger uralkodóportréinak restaurálása
Műtárgyvédelem 37-38 A festő azonosítása és a képek története A Mária Teréziát ábrázoló festmény mint ismeretlen, 18. századi mester műve került az egyetemre (a múzeum leltári kartonja szerint). Se ezen a képen, se később a párdarabon nem találtunk szignatúrát az átfestések eltávolítása után, de a 18. századi eredetet a természettudományos vizsgálatok is alátámasztották. A festő által használt pigmentek mindegyikét alkalmazták ebben a korban.2 A műalkotás mesterének meghatározását Buzási Enikő művészettörténésznek köszönhetjük. O hívta fel a figyelmet a Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században c. könyvében szereplő Johann Josef Hauzinger (1728—1786) bécsi udvari festő idevágó életrajzi adataira, miszerint Hauzinger 1773-ban a nagy- szombati egyetem részére megfestette „a király és a királynő arcképét”.3 A király II. József, akit 1764-ben német királlyá választottak, így a német-római császári cím „örökösévé” vált. Apja 1765-ös halálával a császári trónt is elfoglalta, de a birodalom kormányzásában csupán társuralkodóként, egyelőre alárendelt szerepben vett részt anyja, Mária Terézia mellett, aki a másik festményen szerepel. Ezek a képek kerültek át néhány évvel később a Budai Vár tróntermébe.4 Az 1780. június 25-én rendezett várbeli ünnepségen, ahol az egyetem elöljáróinak átadták a kiváltságjogokat biztosító Diploma Inaugurálét, Mária Terézia betegsége miatt már nem tudott megjelenni. A királynőt a róla készült festmény helyettesítette.5 Az egyetem 1784-ben Pestre költözött, így a két festmény is átkerült a budai várból az új épület dísztermébe. Később a dísztermet kisebb mértékben átalakították, a Mária Teréziát és II. Józsefet ábrázoló kép számára falfülkéket képeztek ki.6 Jelenleg csak a királynőt ábrázoló mű látható az Aula Magnában, II. József portréját a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában őrzik. Azt, hogy a két kép párdarab, az előbbi dokumentumon felül nemcsak a művek szemmel látható festéstechnikai hasonlóságai, méretük pontos egyezése, hanem a fototechnikai vizsgálatok és a vett mintákból készült keresztmetszet-csiszolatok fénymikroszkópiás analízise is alátámasztotta. Ugyancsak 1773-ban Hauzinger Pozsonyba is festett egy-egy képet Mária Teréziáról és II. Józsefről. A pozsonyi képek közül csak a királynőt ábrázoló festményt sikerült felkutatnunk Gödölle Mátyás művészettörténész segítségével.7 Szintén az 2 Ennél még pontosabb meghatározásra adott lehetőséget a koronák kék ékkövéből vett szemcseminta polarizációs mikroszkópos vizsgálata, amely a korai (18. századi) gyártású berlini kék jellegzetes tulajdonságait mutatja. 3 Garas 1955. 222. 4 Egy azóta elveszett metszeten és Schmutzer Jakab erről készült tusrajzán a Mária Terézia festmény azonosítható. 5 Fehér Ildikó művészettörténész levéltári kutatása nyomán vált ismertté. 6 Kornis Gyula, az egyetem rektora 1936-ban írja az egyetem 300. jubileumi évkönyvében: „ A terem falán keretekben szervezetlenül elhelyezett Mária Teréziát és II. Józsefet ábrázoló olajfestmények az oldalfalakon szerves beépítést nyertek.” 7 A kép fotóját Jan Papco: Rakúslcybarok a Slovensko/ Österreichisches Barock und die Slowakei c. könyvében közli, mint feltételesen J.J. Hauzinger művét. A szignálatlan festmény jelenleg 122
