Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Járó Márta - Tóth Attila: A "nyugati- és keleti-típusú" arany- és ezüstfonalak : a két fonaltípus "találkozása" egy soproni sírlelet textíliáin

Járó Márta - Tóth Attila • A „nyugati- és keleti-típusú” arany- és ezüstfonalak

Markowsky mindössze tizennégy, 16., illetve 16-17. századra datált török szövetet ír le, közülük tíz a fémfonalas. Nyolc esetben aranyfonalat, két textílián pedig arany- és ezüstfonalat említ. A „Nagy Szulejmán és kora” című kiállításhoz kapcsolódó katalógusban a bemutatott tíz szövet közül hét a fémfonalas.2V Ötön aranyozott ezüst-, kettőn ezüstfonalat jeleznek a szerzők. A későbbi műszeres analitikai vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a hat, hazai gyűjteményből származó darabon az aranyozott ezüstként, illetve ezüstként leírt fonalak egyaránt két oldalon aranyozott ezüstszalag felhasználásával készültek.'11 Az Atasoy és munkatársai által publikált kötet’1 katalógus részében szereplő, tizennégy, datálható32 török szövetből mindössze négynél utalnak fémfonalra. Két esetben aranyozott fémfonal,3’ egy esetben aranyozott fém- és ezüstfonal, míg egy helyen csak fémfonal szerepel (ez utóbbit az összesítésnél nem vettük figyelembe). A brüsszeli Musées royaux d’Art et His- toire gyűjteménye oszmán selyemszöveteit bemutató katalógusban34 a huszonegy fémfonalas, 16., illetve a 16—17. századra datált textília mindegyikén selyemre font fémszalagot írnak le. Tizenegy textílián aranyozott ezüstöt említenek, közülük négy esetben azt is tudni, hogy ezek két oldalon aranyozott ezüstszalag felhasználásával készültek. Ugyanilyen aranyfonalat használtak ezüstfonallal kombinálva három szöveten, míg hét esetben csak ezüstfonalat azonosítottak. Az általunk eddig elemzett további (a Szulejmán katalógussal kapcsolatosan már említetteket leszámítva) nyolc szövetből hét két oldalon aranyozott ezüstfonallal, egy ezüstfonallal, egy pedig aranyozott ezüstdróttal szőtt.33

17. századi arany- és ezüstfonalak

A 17. századi, oszmán-török műhelyekben szőtt szövetek vizsgálatánál negyvennégy darabról ötvenkét fémfonalat vettünk számításba az áttekintéshez. Az elemzett minták száma mindösszesen tizennégy. A részletezést Id. a 4. táblázatban.

Markowskynál mind az öt, dokumentált török szövet fémfonalas.36 A szerző három esetben aranyfonalat, egy esetben arany- és ezüstfonalat, egy további esetben pedig aranyszalagot említ. Az Atasoy és munkatársai által összeállított anyagban a „datálható ottomán szövetek” között huszonhat, technikailag is leírt darabon van fémfonal.3' Ezek közül aranyozott fémfonallal szőttek tizenötöt, aranyozott fém- 28 * 30 31 32 33 34 35 36 37

28 Markowsky 1976.

2^ Kát. Szulejmán, Budapest, 1994.

30 A szerzők még nem publikált eredményei, kivétel a Kát. 94 (ld. Kát. Esterházy 2010, Nr. 2.).

31 Atasoy et al. 2001.

32 Egy adott dátum előtt készült a jelen esetekben.

33 „gilt-metal thread”.

34 Kat. Brüsszel 2004.

35 A szerzők még nem publikált eredményei.

36 Markowsky 1976.

37 Atasoy et al. 2001.

41