Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Járó Márta - Tóth Attila: A "nyugati- és keleti-típusú" arany- és ezüstfonalak : a két fonaltípus "találkozása" egy soproni sírlelet textíliáin
Járó Márta — Tóth Attila * A „nyugati- és keleti-típusú” arany- és ezüstfonalak 2. táblázatfolytatása Időszak — A század eleje, 1-2. A század A század 3-4. 17. század Fonalelnevezések I negyede, 1. harmada, közepe, 2. harmada negyede, 3. harmada, (pontosabb megjelölés első fele második fele, vége nélkül) Két oldalon aranyozott ezüstszalag KE17-lb M258, M286b, M317, M323, M324-25, M386-88, M399b, Ezüstszalag M332b, M335b, M343b, M347, M368, M401b, M402b, M427 KP47-2, KE8, M377b, M380-81, KP27, KP31, KPS8 KE 12-2b, KE22c Aranydrót M264 Aranyozott ezüstdrót JT26 Ezüstdrót KE3b, KE4b M379 Jelölések: M: Markowsky 1976 (katalógusszámok); KP: Kat. Museo Poldi Pezzoli 1999 (katalógusszámok); KE: Kát. Esterházy, 2010 (katalógusszámok); JT: a szerzők nem publikált adatai A jelzések-számok utáni betűk (a, b, c) ugyanazon szövet különféle fonalait, a félkövérrel az analizált mintákat jelölik. Nem vettük külön fonalként az ugyanolyan típusú fémfonalakat ha ugyanazon szöveten szerepeltek különböző „funkcióban” (pl. ha ezüstszalagot szőttek az alapba, és a mintát is ezzel szőtték). Ugyanazon a tárgyon két különböző szövet megjelölésére Kat.szám-1, -2 jelzést használtunk. aranyozott ezüstfóliából vágták, míg a bélfonal nélküli aranyszalagok az összes vizsgált esetben aranyozott ezüstdrót elhengerlésével készültek. A 17. században, az adatok alapján, ugyanazokat a fémfonal-fajtákat használták szövéshez, mint az előző évszázadban, de arányaiban mind a fémfonallal, mind pedig a többféle fémfonallal szőtt textíliák száma növekedni látszik. Pl. a Markowsky által leírt szöveteken belül a fémfonalas darabok aránya kb. 25%-ról 40% fölé nő, a több fémfonallal szőtteknél pedig megháromszorozódik (kb. 10%-ról 29%-ra emelkedik). A (nagyon csekély számú) anyagvizsgálati eredmény alapján úgy tűnik, hogy a bélfonalra font, aranyozott ezüstlemezből vágott szalagok száma lecsökken (kb. 25%-ra). Az oszmán-török szövőműhelyek arany- és ezüstfonalkészlete a 16. és a 17. században — az eddig gyűjtött adatok alapján 16. századi arany- és ezüstfonalak Az oszmán-török műhelyekből kikerült szövetekkel kapcsolatosan összességében még kevesebb információ állt rendelkezésünkre, mint az európai textíliák esetében. Az adatgyűjtés negyvennyolc szövetre terjedt ki. A huszonkilenc analizált fémfonal mellett további huszonkilencet vettünk figyelembe. A részletezést Id. a 3. táblázaton. 39
