Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Nagy Katalin, E. - Várfalvi Andrea: Nemesasszony öltözéke vont arannyal, ezüsttel : a soproni Kecske-templomban feltárt, 17. század eleji női viseletegyüttes leletmentése

E. Nagy Katalin - Várfalvi Andrea • Nemesasszony öltözéke vont arannyal, ezüsttel

zatú ujjakkal,* rajta hosszú, a szoknya aljáig érő díszujjal9 10 11 és uszályos szoknyával.11

A Magyarországon eddig fellelt emlékanyag spanyol eredetű ruhadarabjai mind sírleletek voltak és egyik sem képviselte a legreprezentatívabb változatot.

A sárospataki plébániatemplom kriptájából származó, 17. századi kislányruhának epolettel hangsúlyozott, rövid ujjas felsőrésze magasan záródik, szoknyája uszályos. A ruha alatt a feltáráskor még látható volt, majd elporladt a finom fehér patyolatból varrott, csipkés kézelős ingváll.12

A miskolci Avasi Templomból napvilágra került ruhaderékon található szegélydíszítmények hasonlóak a tanulmányban szereplő felsőruha szélein sorakozó szív alakú díszítményekhez, azonban felső íveik nem osztottak 13

16. századi jellegzetesen magyar szabású vállból többet is találunk hazai gyűjteményekben.14 Ezek egyike az a lánykaruha, melyet a boldvai plébániatemplom sírkertjében tártak fel a régészek. A vállhoz tartozó szoknya lefelé bővülő, több részből szabott.15

A debreceni Dobozy temetőből került elő az a váll, melynek széleit szegélyező bársony pánt díszvarrásának mintája megegyezik a tanulmányban szereplő váll díszítésével.16 17

A leletek állapota

A viselet cellulóz alapanyagú részei (len, pamut) elpusztultak vagy a felismerhe- tetlenségig lebomlottak a talaj savas kémhatása miatt. A fehérje eredetű szövetek (selyem, gyapjú) jobban ellenálltak a romlásnak. A fennmaradt ruhadarabok viszonylag jó állapota feltehetően annak is köszönhető, hogy nemesfémmel átszőtt textilből készültek, és a fémek korróziója a szálasanyagok károsodását okozó mikroorganizmusokkal szemben mérgező hatást fejtett ki1'.

Az egységesen barna színűvé vált szövetek szennyezettek, hiányosak, penészesek, szakadozottak, rendkívül törékenyek és deformáltak voltak. Ahol a textilek a testnedvekkel jobban érintkeztek, ott teljesen lebomlottak. A szoknya bársony szövete csak az ezüst-kloriddal borított, fémfonalas paszomány alatt maradt meg.

9 Csíkos, hosszú ujjú ruhában ábrázolta festményein Juan Pantoja De La Cruz (1653-1608) Ausztriai Annát és Spanyol Izabellát, Domenico Cassini (1555-1660) Lotharingiai Krisztinát, valamint Alessandro Allori (1535-1607) Medici Izabellát.

10 Az 1598-ban eltemetett Dorothea Sabina von Neuburg viseletének díszujja hasonló, a felsőrész hátoldalán futó paszományok elhelyezkedése megegyezik a tanulmányban szereplő ruháéval. Ld. Arnold 1985.112-113.

11 Hasonlóan Eleonora e dón Garzia ruhájának uszályos szoknyájához. Ld. Arnold 1993. 49-73.

12 Sipos 2010.44-45.

13 Megay 160.

14 V. Ember 1968.151-183.

15 E. Nagy 1982.29-79.

16 Tóth 2006.129-136.

17 Yamanaka - Hara - Kudo 2005. 89-93.

81