Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Nagy Katalin, E. - Várfalvi Andrea: Nemesasszony öltözéke vont arannyal, ezüsttel : a soproni Kecske-templomban feltárt, 17. század eleji női viseletegyüttes leletmentése

E. Nagy Katalin - Várfalvi Andrea • Nemesasszony öltözéke vont arannyal, ezüsttel

1. kép. Rekonstrukciós rajz a feltételezett viseletről.

Fig. 1. Reconstruction drawing of the supposed look of the garment.

Felsőruha

A spanyol divatú felsőruha, a 17. századi terminológia szerint, „hosszú ujjú szoknya”, állógalléros, hosszú ujjú felsőrészhő\ és szoknyából áll. Anyaga selyem, a hurkos és nyírott bársony váltakozása következtében létrejött mintázatot tőből kihajló, stilizált liliomok, és virágok alkotják. A felsőrész eleje és háta két részből szabott, elöl egy szakaszon nyitott, majd kapcsokkal záródik. A csúcsban végződő vállat epolett hangsúlyozza. A felsőrész eleje a szoknyára borul, hátul sűrűn rakott, a szoknyához varrott. A ruha derekán hátul és oldalt selyemcérnával kivarrt lyukak találhatók, amelyek a szoknyát kiemelő, posztóból készült szövet felerősítését szolgáló szalagok nyílásai lehettek. A felsőrészt ezüst- és aranyozott ezüstfonalból szőtt paszománycsíkok díszítik. Ezek a csíkok a szegélyeken, a háton középen és mellette V alakban, az epoletten, valamint a gallér fonák oldalán húzódnak (2., 3. kép). A széleken futó paszományokon selyembársonyból készült, egymáshoz varrt, szív alakú díszítmények

75