Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Nagy Katalin, E. - Várfalvi Andrea: Nemesasszony öltözéke vont arannyal, ezüsttel : a soproni Kecske-templomban feltárt, 17. század eleji női viseletegyüttes leletmentése

Műtárgyvédelem 36

Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központjának laboratóriumában és textilrestaurátor műhelyében folytattuk.

Célunk a műtárgyegyüttes értelmezése és a további károsodások kialakulásának megakadályozása volt. A ruhatöredékek esetében ez leletmentő konzerválást jelentett, míg a körgallér állapota indokolta a teljes restaurálást.

Munkánkat több tényező is nehezítette.

— Az egymáshoz tapadt és deformálódott textilek készítéstechnikai vizsgálatára sok esetben csak tisztításuk és kisimításuk után nyílt lehetőségünk, ezért a célul kitűzött feladatokat párhuzamosan kellett végeznünk.

— A Viczay kripta építése miatt a koporsó alsó és felső végét levágták, a hölgy lábfeje hiányzott. A ruházati elemek szabásrajzának elkészítésekor a leletek pontos méretezésénél figyelembe kellett vennünk a csonkítás mértékét.

— Az építkezés miatt a koporsó megmozdult, benne a tetem kissé oldalra csúszott, ezért a ruházat egyes részei összekeveredtek. Eredeti helyük beazonosítására csupán analógiák alapján tudtunk kísérletet tenni.

— Gyorsan, ugyanakkor különös gondossággal kellett tisztítanunk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a textileken található szerves és szervetlen anyagok által okozott biológiai és kémiai károsodások kialakulását, illetve a már beindult lebomlási folyamatok terjedését.

— A vizsgálati eredményeket és a munkafolyamatot igyekeztünk folyamatosan rögzíteni, fotó- és írott dokumentáció készítésével.

A viseletek bemutatása, anyagaik és készítéstechnikájuk leírása

A 16. századi európai divatot a spanyol királyi udvar irányította. Hasonló módon öltözködtek a különböző országok uralkodóházának tagjai, az arisztokraták, sőt, e divat egyszerűbb változatát viselte a tehetős polgárság is. Magyarországon a főúri hölgyek körében, a rangjukat reprezentáló, aktuális divat átvétele és a tradicionális öltözetekhez való ragaszkodás évszázadokon keresztül megmaradt.4 Ez a kettősség jellemző a tárgyalt ruhaegyüttesre is: az elhunyt spanyol divatú és hagyományos magyar öltözetet egyaránt viselt (1. kép).

A ruhadarabok leírásához szükséges anyag-, és készítéstechnikai vizsgálatok optikai mikroszkóppal, pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM), elektronsugaras mikroanalízissel (SEM-EDS)5, és egyes fémfonalak esetében fókuszált ionsugaras megmunkálás (FIB) utáni SEM és EDS vizsgálattal történtek.6 (A szövetek anyag- vizsgálati eredményeit az 1. táblázat tartalmazza.)

4 Tompos 2008.36-45.

5 Ld. jelen kötetben Járó - Tóth 29—56.

6 Ld jelen kötetben Gherdán et al. 57-72.

74