Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Gherdán Katalin - Weiszburg Tamás - Ratter Kitti - Zajzon Norbert - Bendő Zsolt - Varga Gábor - Szakmány György: A soproni Kecske-templomban feltárt sírlelet körgallérjáról származó fémfonalak mikro- és nanoléptékű morfológiai és kémiai vizsgálata
Műtárgyvédelem 36 Következtetések A felszíni aranyrétegről Három minta esetében (SB-3, SB-2, SB-6) vizsgáltuk a rétegszerkezetet, az aranyréteg vastagságát. A direkt mérések során láttuk, hogy az aranyréteg a vártnak megfelelően mikrométernél lényegesen vékonyabb, azaz felületi nanofilmként van jelen (1. táblázat). A film vastagsága azonban nem egyenletes, ami egyrészt az aranyozást megelőzően kialakult egyenetlen ezüstfelületnek, másrészt az aranyozást követő megmunkálásnak (dróthúzás, kalapálás, hengerlés) köszönhető. Ezek a - korábbi módszerekkel megfigyelheteilen - nanoméretű geometriai jegyek felhasználhatók az aranyozási technológia nyomozásánál. A rétegvastagságot és morfológiát az utólagos igénybevétel (kopás) is befolyásolhatja. Ez utóbbi azonban a sérülési jegyek alapján könnyen elkülöníthető. Az aranyozási technikáról Az aranyozási technika vizsgálatakor a felületi aranyréteg, valamint az arany/ ezüst réteghatár geometriáját, illetve a kémiai összetétel réteghatárhoz köthető változásait elemeztük. Geometriailag a határ éles, a rajta található szabdalások, morfológiai elemek mechanikai megmunkálási jegyekként különösebb nehézség nélkül értelmezhetőek. A réteghatárhoz köthető kémiai változások vizsgálatakor különböző aranyozási technikákra utaló elemek (Hg: tűzi aranyozás, Cu: réztartalmú forraszanyag használata) dúsulását kerestük. Az arany/ezüst réteghatáron sem higany, sem réz dúsulása nem volt kimutatható egyik mintánál sem. Ez arra utal, hogy a vizsgált aranyozott ezüstfonalak esetében az aranyozás nem tűzi aranyozással és nem forrasztással (réztartalmú forraszanyag használatával) történt. Ennek alapján, a korabeli lehetséges technológiák ismeretében (Anheuser, 1997; Biringuccio, 1540; Oddy, 1975, 1991, 2004;Theophilus, 1986), a soproni sírlelet körgallérját díszítő fémfonalak aranyozása feltehetően hegesztéssel történt. Érdekes jelenség, hogy a vizsgált minták esetében az egy oldalon aranyozott ezüstszalag és az ezüstszalag réztartalma a drótokénak mintegy kétszerese. A kis mintaszámot tekintve ez lehet véletlen is, de jelezhet szándékos technológiai jellegzetességet is. Konkrétan elképzelhető, hogy ezen fonalak készítéséhez réztartalmú forraszanyag használata helyett magasabb réztartalmú (alacsonyabb olvadáspontú) ezüstöt alkalmaztak (Járó, 2010). Ez további minták vizsgálatával ellenőrizhető. 68