Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Gherdán Katalin - Weiszburg Tamás - Ratter Kitti - Zajzon Norbert - Bendő Zsolt - Varga Gábor - Szakmány György: A soproni Kecske-templomban feltárt sírlelet körgallérjáról származó fémfonalak mikro- és nanoléptékű morfológiai és kémiai vizsgálata
A soproni Kecske-templomban feltárt sírlelet körgallérjáról származó fémfonalak mikro- és nanoléptékű morfológiai és kémiai vizsgálata' Gherdán Katalin — Weiszburg Tamás — Ratter Kitti — Zajzon Norbert - Bendő Zsolt - Varga Gábor - Szakmány György A vizsgált minták, anyagvizsgálati kérdések Munkánk során a soproni sírlelet körgallérját díszítő ezüst és aranyozott ezüst fémfonalak néhány típusát vizsgáltuk (1. táblázat). Vizsgálataink alapvető célja a fonalak készítéstechnikájára, az aranyozás módjára utaló bélyegek keresése volt. Korábbi vizsgálati eredményekből kiindulva1 2 az egyes minták esetében a következő konkrét archeometriai kérdésekre kerestük a választ: 1. Milyen a fonalak mikro- és nanotextúrája, rétegszerkezete? Milyen vastag a felületi aranyréteg? a) A díszítő rozetta ezüstdrótjában (SB-4) és az alapszövet ezüstdrótjában (SB-1) detektált arany vékony felületi rétegként, vagy a minta tömegében van jelen? 2. Van-e valamilyen, az aranyozás módjára utaló elemdúsulás az arany/ezüst réteghatáron? a) A díszítő rozetta aranyozott ezüstdrótjában (SB-3) azonosított higany milyen eloszlásban van jelen a mintában? Változik-e a higanytartalom kívülről befelé haladva? b) A paszomány egy oldalon aranyozott ezüstszalagjában (SB-6) milyen a réz eloszlása? Van-e rézdúsulás az arany/ezüst réteghatáron? 3. Milyen hasonlóságok/különbségek vannak az aranyozott ezüstszalag (SB-6) és az aranyozás nélküli ezüstszalag (SB-5) textúrájában, a réz eloszlásában? Módszerek Egy, a fémfonal-vizsgálatokban korábban még nem alkalmazott technikával, az ún. fókuszált ionsugaras megmunkálással (FIB technika) zavartalan keresztmetszeti felületeket alakítottunk ki az esetenként csak mindössze néhány mikrométer vastag fonalakon. Ezáltal - az eddigi rutinvizsgálatokban is hozzáférhető fonalfelszínek mellett - a fonalak belső szerkezete is közvetlenül vizsgálhatóvá vált. 1 Ld. jelen kötetben Gabrieli (13-19.) beszámolóját a feltárásról, Ráduly - Újvári (21-28.) a lelet kibontásáról és E. Nagy - Várfalvi (73—88.) a viseletegyüttes leletmentéséről és készítéstechnikai vizsgálatáról. A Ráduly - Újvári cikkben a 3. képen látható a körgallér, amelyből a vizsgált minták származnak 2 Ld. a jelen kötetben Járó - Tóth cikkét. 29-56. 57
