Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Ráduly Emil - Újvári Mária: A soproni Kecske-templomban feltárt, 17. század eleji női viselet kibontása

A soproni Kecske-templomban feltárt, 17. század eleji női viselet kibontása Ráduly Emil- Újvári Mária Megfigyelések és tapasztalatok A tanulmány tárgyát képező 17. század eleji női ruhát viselő, főúri hölgy sírját a sop­roni Kecske-templom feltárásakor találták meg.1 A tetemet fakoporsóba temették, amely szinte teljesen elkorhadt, csupán az alsó deszka egy része és a felsőrész néhány deszka-töredéke maradt meg. A leletet, a rajta és körülötte lévő földdel együtt, egy acéllemezt alátolva, in situ emelték ki. Mivel Sopronban a maradványok további bontásához és elsődleges tisztításához nem állt rendelkezésre megfelelő helyszín és felszerelés, a Soproni Múzeum felkérésére azt a váci Tragor Ignác Múzeum restau­rátor műhelyében végeztük. Természetesen sem a kiemelését végző régész, sem a kibontásban résztvevők nem tudhatták, hogy férfi vagy női tetemet rejtenek a koporsómaradványok, hisz a látható koponya és az előbukkanó textíliák alapján ezt megállapítani nem lehetett. A földréteg alól a tetem két oldalán elhelyezkedő, gazdag paszománnyal díszített, stólaszerű selyem textília bukkant elő, mely egyházi személy gazdag temetési öltözetét is ígérhette. A lelet felszínén lévő talajmaradványok a feltárás után némileg kiszáradtak, bár ezt a folyamatot a soproni kollégák igyekeztek csökkenteni fólia burkolat és az alatta elhelyezett nedves szivacsok segítségével. A bontást nagy óvatossággal kellett elvé­gezni, a talaj és a textil teljes száradása előtt. Olyan módszert kellett találnunk, amely egyik anyagfajtára nézve sem káros. Alapvető szempont volt, hogy a legkevesebb fizikai és kémiai sérüléssel bontsuk ki a lelet darabjait a talaj alól, megtartsuk a történeti információkat, valamint eltávolít- sunk minden olyan szennyeződést, amely gyorsítaná a tárgy pusztulását addig, amíg konzerválására sor nem kerül. A tapasztalat azt mutatja, hogy az állati eredetű textil alapanyagok mikroorga­nizmusokkal szemben ellenállóbbak, mint a növényiek. A fémek — mint például az ezüst, a réz - jelenléte egyrészt konzerváló hatású, mert korróziótermékeik a bakté­riumok, penészgombák szaporodását gátolják, másrészt nedves közegben olyan hid- rolitikus folyamatokat indukálhatnak, amelyek a fehérjék lebomlásához vezethetnek. A kibontandó lelet nagy mennyiségben tartalmazott fémfonalat, ezért — hogy elke­rüljük a hidrolízist és a fémek további korrózióját — a szárazon történő kiemelést és a szennyeződések mechanikus eltávolítását választottuk. Rossz megtartású, sérülékeny tárgyak esetében a leletek leírását és fotózását azonnal meg kell kezdeni, mivel állapotuk gyorsan, gyakran már a feltárás közben 1 Ld. Gabrieli cikkét a jelen kötetben. 13-19. 21

Next

/
Thumbnails
Contents