Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Derdák Éva: Trónoló Madonna a gyermek Jézussal és Püspökszent : a budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony templom szentélyében 2010-ben újonnan felfedezett két gótikus falkép feltárása és helyreállítása
Műtárgyvédelem 36 A képek bemutatása A Madonnát a gyermek Jézussal ábrázoló képnek - noha annak alsó részletét már korábban megtalálták (2. képj -, összefüggő, nagyobb felületein csak most, a fülkekibontás során történhetett meg a restaurálása.3 Ezért különösen fontos volt a feltárás részleteinek, mozzanatainak, és a kép minden egyes részletének dokumentálása. Az anyag- vizsgálatok mellett a képi ábrázolás alapján természetesen azt is szerettük volna felderíteni, mi a kép témája. Az alakok kézmozdulatainak, testbeszédüknek megjelenítése azt valószínűsítette, hogy a kép üzenete valami igei mondanivaló lehet, amit a Szentírásból merítettek alkotói. Jézus figyelemkeltő kézmozdulata valami lényeges Ige helyre utal, különösen, hogy jobb kezében („beszédes kéz”) tart és felmutat valamit. Ez a képrészlet a freskókép közepe is egyben. Az ábrázolás néhány részlete fontos jelentést hordoz, mint például az, hogy Mária aranytrónuson ül, fején fátyla felett korona látható, mindketten kék ruhát viselnek, de Mária palástja fehérrel festett, és hogy az egész kép felett egykor baldachin volt. Külön jelentőséggel bír, hogy az álló gyermek Jézus tanító gondolatot közöl anyjával. Talán azt, hogy ő maga (Jézus) az örök élet kenyere, és aki ezt hiszi, azt ő a halálból is feltámasztja, annak az örök élet koronáját adja.4 A kép az egykori fülke oromzati csúcsában helyezkedik el. Fölötte kövekből faragott baldachinkialakítás volt, mely a csúcsíves kép fölött zárta és keretezte a hátfalat, valamint csúcsos fiatornyaival az ígért mennyei Jeruzsálemet jelképezte. A fülke oldalán előkerült még egy további kép is, amelyik püspökszentet ábrázol. Mindkét festmény esetében a hordozó falazat felépítése is jól tanulmányozható, és következtetésekre ad lehetőséget. A korábbi (például az 1723-as) beavatkozás során nem számoltak a fülkefestmények meglétével, mert ezeket a korábbi leme- szelés következtében nem láthatták. 1723-ban változás történt a fülkefal szerkezetében. A fal külső oldalára ekkor egy Szent Flórián szobrot helyeztek el, melyet nagy tömege miatt a falhoz rögzítettek. Ehhez a beavatkozáshoz kiváltottak egy falszakaszt a fülke hátfalából, hogy erősebb tartást adjon a szobornak. Az addigi fal a belső ív mentén nem volt kétoldali „bekötéssel” rögzítve, csak térkitöltő módon készült. Ámbár a szobor elhelyezése előtt itt nyílás is lehetett, mely esetben nem falat váltottak ki, hanem nyílást építettek be, de ekkor már kétoldali téglakötésekkel 3 A megtalálásról és a fíilkekibontásról szerző beszámolt korábban a Műemlékvédelem LIV. évfolyam 2010/6 számában (Derdák 2010. 391-397.) Ez a folyóiratszám több tanulmányában is foglalkozik az előkerült részletek kapcsán a templom történetiségével. 4 Lásd: Károli Biblia: János 6; 51,54,47,28,26.- 11; 25,26. 2. kép. A fülke és a képrészlet kibontás előtt. Fig. 2. The niche and a detail of one of the pictures before uncovering. 214
