Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Seres Tamás: A nagypeleskei Istenszülő ikon restaurálása
Műtárgyvédelem 36 használtunk. A két fél között helyenként jelentkező hézagot részben epoxi ragasztóval töltöttük ki, részben pedig fa spánglik beragasztásával szüntettük meg. A hátoldal felületéről a szennyeződés eltávolítása ammónium-hidroxid 17%-os oldatával volt lehetséges. A hordozó hiányainak pótlása a száliránynak megfelelően befaragott fenyőfa darabokkal és kétkomponensű epoxi gyantával kötött faliszttel készült. A hiányzó csúszóléceket fenyő vastagfurnérokból építettük fel, oly módon, hogy a rétegeket a keresztmerevítők nútjaiba illesztettük, ahol epoxigyantával összeragasztottuk azokat, így a megfelelő ívet kaptuk. Az ily módon elkészített hevedereket csiszoltuk, majd pácoltuk. A felületen kutatóablakokat nyitottunk, ezt követően elvégeztük a feltárást. Ezt nehezítette az átragasztásból származó enyv maradéka. Ennek eltávolítása jelentette a feltárás során az első lépést. Ez enzimes úton volt lehetséges. A feltárást a festett felületeken Alkonekkel1', denaturált szesszel17 18, cellosolwal19, dimetil-formamiddal20 és diklór-metán tartalmú szerrel21, valamint mechanikusan végeztük. Az oldószerek maradékát lakkbenzinnel törültük vissza. Több helyen viaszcseppek voltak a felületen, amelyeket csak mechanikusan, szikével lehetett eltávolítani. A feltételezhetően indigókékkel készült felületeken dimetil-formamidot nem alkalmaztunk, mert ez a pigment elszíntelenedéséhez vezethet.22A lüszterezett háttér esetén az enzimes tisztítást követően csak Alkoneket használtunk. Az ikon hiányainak tömítése „Dolomit B”-ből23, bőrenyvből és ún. hármaskeverékből24 készített tömítő masszával készült. A tömítendő részeket nagyobb hiányok esetén Palma Fa vízálló polivinil-acetát alapú ragasztóval előkészítettük, melybe krétaport szórtunk, majd a felületet előenyveztük, hogy a tömítőmassza jobb tapadását elősegítsük. A tömítéseket fém kaparószerszámokkal, zsilettpengével és szikével igazítottuk a festett felülettel egy szintbe. A kitömített képet terpentinben oldott dammár- gyanta és lakkbenzinben oldott Paraloid B 67 1:1 arányú keverékével lakkoztuk. A lakkozott felületre került a retus, mely Schmincke akvarellel, megkülönböztető technikával készült. A befejező retus az arcok esetében csökkentett olajtartalmú olajfestékkel történt, melyhez festőszerként a lakkozáshoz használt gyantaoldatot alkalmaztuk. A végső lakkréteg anyaga Maimeri ciklohexanon gyanta volt, a tábla hátoldalát pedig viaszpasztával kezeltük. 17 Vízmentes ipari spiritusz 98% etil-alkohol C2H_OH. 18 92% etilalkohol, 2% metil-etil-keton C4HgO. 19 2-etoxi-etanol CHinO,/ CH CH OCH.CH,OH. 4 1U 2 J 2 2 2 20 C,H7NO. 21 Szuperkromofág: diklór-metán CH2C12 85-95%, metil-alkohol CH.OH 3-9%, és fenyőgyanta elegye. 22 A szakirodalom szerint dimetil formamidban lebomlik. Ld.: Riederer 1997. 81-107. 23 0-45 mikron közötti szemcséket tartalmazó dolomit őrlemény. 24 Hármaskeverék: 1 rész dammár gyanta, 1 rész velencei terpentin és 1 rész lenolaj. 172
