Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tuzson Eszter: A fafaj-meghatározás jelentőségéről
Tuzson Eszter • A fafaj-meghatározás jelentőségéről A művek megismerésén túl egy újabb kutatási terület, a történeti ökológia számára is hasznosak lehetnek a műtárgyak, műemlékek fafaj-meghatározási vizsgálatának eredményei. Érdekes példa erre az a tanulmány, mely a palermói Normannok palotájában található Palatina kápolna 12. századi mennyezetének fafaj-meghatározási vizsgálatáról szól.14 A cikkben ismertetett kutatás célja az volt, hogy azonosítsa a felhasznált faanyagokat, megállapítsa azok lehetséges származási helyét, és választ adjon arra, hogy milyen okokból esett a választás ezen fafajokra. 150 mintát vizsgáltak meg, ennek eredményeként jegenyefenyőt, nyírfát, nyárfát, bükköt, és nem bizonyítottan cédrust határoztak meg a szakértők. Feltételezésük szerint valamennyi fafaj Szicíliából származik, mert a normann időkben történelmi források szerint Szicília tele volt erdőkkel, és abban az időben kereskedelmi embargó volt érvényben a faanyagra vonatkozóan. Emiatt valószínűleg nem az e korban Közel-Keletről Európába gyakran importált libanoni cédrusról lehetett szó, hanem talán az Észak-Afrikában, az Atlasz-hegységben őshonos Atlasz cédrus volt elterjedt Szicíliában is, ahol azután később a hajóépítések következtében erdőtlenné vált szigetről végképp eltűnt. A fenti példák tehát arra világítanak rá, hogy egy műtárgy anyagai közül a fa hordozóanyag ismeretének is szerepe lehet a műtárgyak történetének, készítéstechnikájának, származási helyének és idejének megismerésében, esetleg mesterek, műhelyek meghatározásában. A fafaj-meghatározás menete A fafajok anyagának meghatározását elsőként makroszkópos úton, szabad szemmel, illetve kézi nagyítóval (lupéval) végezzük, az anatómiai jellemzők és az egyes fizikai tulajdonságok megfigyelésével. Szemrevételezéssel felismerni a különböző fafajokat azonban nem könnyű feladat. Festményeknek csak a festetlen hátoldali részén és az éleken, festett szobroknak kedvezőbb esetben a festetlen vagy kivájt hátoldalán, vagy teljes körplasztika esetén csak a talpfelületen, esetleg hiányok felületén, festékréteg kopások helyén van lehetőség. A többnyire elszíneződött, szennyeződéssel fedett, vagy korábban valamilyen védőanyaggal kezelt felületeken azonban a makroszkóposán megfigyelhető anatómiai jegyek sokszor nem láthatóak. A pontos meghatározáshoz többnyire tehát mikroszkópos fafaj-meghatározásra van szükség. Ehhez a műtárgyból kisméretű (min. 5x5x8 mm) mintát kell venni, lehetőleg ép farészből, melynek tartalmaznia kell évgyűrűhatárt. Tartós, színezett metszetek készítésére általában nincs mód és erre nincs is szükség. Ilyen tartós preparátumok elkészítésekor a puhítás, a víztelenítés, a paraffinnal való átitatás, és a metszetszínezés műveletei hosszú időt (akár több hét) vesznek igénybe. Elegendő, 14 Romagnoli et al. 2007.109-123. 145
