Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Havasi Dóra Zita: Egy 19. századi japán váza restaurálása
Műtárgyvédelem 36 egyéb virágmotívumok, növényi indadíszek, levelek - és készítéstechnikai megoldásai — fémberakások, fémrátétek, aranyozás, vésés és különféle színű patinák alkalmazása - a japán, kínai fémművességre jellemző módszereket idézik. A díszítések a váza nyaki és hasi részén, valamint a talprészen is inda- és levéldíszek formájában jelennek meg (1. kép). A vázatest kialakítása A talpazatból négy helyen is letört részek törési felületének jellegéből, a váza nagy falvastagságából és súlyából arra lehet következtetni, hogy öntéssel készítették. A díszítmények készítésének technikája „A japán művészek kis felületeken gyakran egész jeleneteket, tájképet, állat- csoportokat tárnak elénk, a fejlett festészeti felfogásnak köszönhetően a legrafináltabb technikai eszközökkel. A domborműábrázolásokat, vésett rajzokat, tausírozást, különféle színű fémlapocskákat, berakást, sőt zománcokat is gyakran kombinálva egyetlen tárgy felületén egyszerre alkalmazták. Kedvelt témájuk volt a növény madár együttes ábrázolása.”2 A vázákon és füstölőkön színes ötvözetek, rátétek, berakások alkalmazásával képszerű, sokszor festői hatásra törekedtek. Mindezen technikai megoldások — a zománc kivételével — a tanulmány tárgyát képező váza felületén is megjelennek, finom kidolgozottsággal (2. kép). A váza peremét, nyaki részét, a has és a talpgyűrű felületét egyaránt vörösrézből, sárgarézből, és különféle ezüstötvözetből készült berakásokkal díszítették. Kialakításuk a tausírozás módszerével készült. Ezt a kiesett berakások helyeiről készült felvételek is jól szemléltetik (3. kép). 2. kép. A vázán lévő énekesmadár motívum. Fig. 2. Songbird motif on the vase. 3. kép. Kiesett levél és növényszár berakások he lyei. Fig. 3. Missing leaf and plant stem inlay. 2 Éber 1912.189. 114
