Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Galambos Éva: A margati várkápolna falfestése
Galambos Eva • A margati várkápolna falfestése A hajó ablakmagasságban, és az apszis pedig egy-egy regiszterekre osztott figurális jelenetsorral, ez alatt pedig geometrikus mintával van díszítve. Leginkább ehhez a korszakhoz köthető még, hogy a diadalív kőkirakását levakolták és egy szintén geometrikus mintát festettek rá. Azt illetően, hogy miért csak a templom első traktusa volt figurális jelenetekkel díszítve, egyelőre nincs pontos magyarázat, de a szentélyrekesztő által elhatárolt térszakasz kiemelt jelentősége tűnik a legvalószínűbbnek (24b. kép). Az északkeleti oratóriumban lévő köztes vakolat feltehetően ehhez a periódushoz köthető. A harmadik periódus Általában minden falfelületen kimutatható egy harmadik korszak is. A figurális falképeken találhatók javítgatási nyomok. A sas-motívumos részen is több helyen ólomtartalmú sárgával átfestett részek figyelhetők meg. Ez a vizsgált festékanyag3’ több helyen előfordul, és sokszor a felsőbb rétegekben, a javítgatott felületeken. Egyelőre nem tudjuk határozottan kijelenteni, hogy ez a két különböző fajta geometrikus motívum egyidőben díszítette az apszis északi és déli oldalát a korábbi második periódusban, vagy az északi keresztes-sávos geometrikus minta később is látható maradt, mivel ezen nincsenek átfestésnyomok. A vakolatrétegük ugyan egyezik, ami arra utal, hogy a második periódusban egyszerre voltak láthatóak, de elképzelhető az is, hogy a „kereszteket ábrázoló geometrikus” minta látható maradt még, amikor a „sas-figurás” mintát már egy átfestés takarta. Egyelőre ebből a fedő rétegből összefüggő, nagyobb felületet nem tudtunk feltárni és így csak csekély információnk van arról, hogy ez az átfestés milyen tematikát követett. Valószínűsíthetően a déli sekrestye ajtó körül valamilyen márványimitációs szerkezeti elemet, például oszlopot ábrázoló kiemelést festhettek ezzel a réteggel. Magában a déli sekrestyében csak vakolatmaradványok vannak, kifestésre utaló nyomot még sehol sem találtunk. Ezek mellett feltételezhető a muszlim teljes átvakolás előtt még egy, a keresztes korszak idejére tehető levakolás, a hajó hosszanti falain. Ez egy vékonyabb, rossz megtartású, kevés szemcsét tartalmazó vakolatréteg, melynek maradványai az északi oldal alsó szakaszán és a figurális ábrázolásokon is megvoltak. Ez a réteg eléggé sérült volt, amikor a későbbi teljes muszlim kivakolás történt, amiből arra lehet következtetni, hogy viszonylag hosszabb ideig ez takarhatta a felszínt. Ezt a réteget még nem tudtuk bizonyíthatóan összefüggésbe hozni az észak-keleti oratórium vakolatrétegeivel, de feltehetően ez a „Pünkösd jelenet” felfestésének idejével állhat párhuzamban, vagy ahhoz áll időben a legközelebb. 33 Elemanalitikai (EDS) és polarizációs mikroszkópia (PLM) módszerekkel vizsgált minták. Az elemanalízissel a vizsgált sárga és vörös festékekben nagyrészt ólomtartalom volt kimutatható, ami ólom-oxid sárga (masszikot) és vörös (minium) festék jelenlétére utal. 93
