Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Heitler András: Vakolatok nyersanyagai és megmunkálási módszerei Cennini, Alberti és Filarete írásaiban

Heitler András • Vakolatok nyersanyagai Cennini, Alberti és Filarete írásaiban

nyomtatásban.17 Az antik irodalmat ifjú korától alaposan ismerő Alberti ékes latin nyelven írt könyvét először 1546-ban adták ki olasz fordításban,18 19 amit hamarosan követett az 1565-ös új, „firenzei nyelvű” kiadás,11 így a 16. század második felétől a latinul nem tudó olvasók is haszonnal forgathatták.

A legfőbb ókori mintát, Vitruviust követő szerző részletesen tárgyalja az épületek létrehozásához szükséges legegyszerűbb anyagokat is, így egyebek közt a vakolatok nyersanyagairól is sok tudnivalót rögzít.

Habár Alberti festői működésének nem maradt fenn egyértelműen azonosítható nyoma, tudjuk, hogy voltak ilyen irányú gyakorlati próbálkozásai is. így valamelyest járatos lehetett a festés művészetében, habár korántsem annyira, mint Cennini. Az 1436-os Della pittura (A festészetről) című munkájában - amely a Depictura-nak, Alberti festészeti témájú, latin nyelvű értekezésének a szerző által készített olasz fordítása -, a festmény fogalmának meghatározásakor úgy beszél fal- és táblaképfestésről, mint amik a festészet egyenrangú megjelenési formái.20 Építészetről értekező művében pedig a falat beburkoló vakolat nem csupán falfestmény hordozójaként, hanem akár festetlen formában is, mint az épület szépségét szolgáló díszítmény jelenik meg.

A II. könyv 11. fejezetében Alberti részletesen foglalkozik a mész előállításával. Miközben bőségesen utal tekintélyes ókori szerzőkre, Catóra és Pliniusra, egyértelműen kiderül a szövegből, hogy saját személyes tapasztalatait is összegzi. Miközben Catóra hivatkozik, aki szerint a tarka kövekből égetett mész nem jó21, mindjárt

17 Alberti, Leon Battista: De re aedificatoria. Firenze, 1485. Az alábbiakban Alberti szövegét az első nyomtatott kiadás szövege alapján idézzük. Ennek oldalait nem számozták, ezért a következőkben a kiadásnak az ún. ,.Archimedes project” keretében digitalizált verziójának oldalszámozása alapján hivatkozunk a műre. (

http://archimedes.mpiwg-berlin.mpg.de/cgi-bin/toc/toc

. cgi?step=thumb&dir=alber_reaed_004_la_1485). A részletek magyar fordításához, a kérdéses részek értelmezéséhez felhasználtuk a mű angol és német fordítását is: Alberti, Leon Battista: On the Art of Building in Ten Books, (fordította: Joseph Rykwert, Neil Leach, Robert Tavernor), Cambridge MA, MIT Press, 1988. Valamint: Alberti, Leon Battista: Zehn Bücher über die Baukunst. (fordította: Max Theurer) Bécs, Hugo Heller, 1912.

18 Alberti, Leon Battista: Dieci libri de l’architettura. (Fordította: Pietro Laura) Velence, Vincenzo Vaugris, 1546.

19 Alberti, Leonbatista: L’architettura. (Fordította: Cosimo Bartoli) Velence, Francesco Franceschi, 1565.

20 „De amikor látjuk, hogy egyetlen felület az, akár fal, akár tábla, amelyen a látógúlába foglalt több felületet kívánna ábrázolni..." („Ma öve questa sola veggiamo essere una sola superfine, o di muro o di tavola, nella quale ilpittore studiafigurarepiü superficie cotnprese nella pirramide visiva... ”„ugyanígy látod beosztva hasonló párhuzamosokra a táblát vagy a falat” („cosi tu nella tavola o inparete védi divisa in similiparaleli...” Hajnóczi Gábor fordítását kissé módosítottam - H.A.). Alberti, Leon Battista: A festészetről, Della pittura, 1436. (Kétnyelvű kiadás, fordította, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta Hajnóczi Gábor) Budapest, Balassi Kiadó, 1997. pp. 66-67. és pp. 102-103.

21 „A kemencébe jó minőségű köveket hozz, amely a lehető legfehérebb és a legkevésbé színezett.” („lapidem bonum infornacem quam candidissimum, quam minime uarium indító” De agri cultura liber, XLIV.38.) Cato, Marcus Porcius: A földművelésről. (Kétnyelvű kiadás, fordította és a jegyzeteket írta: Kun József, a bevezető tanulmányt írta: Maróti Egon, a latin szöveget gondozta: Szádecz- ky-Kardoss Samu) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. 149.p.

67