Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Heitler András: Vakolatok nyersanyagai és megmunkálási módszerei Cennini, Alberti és Filarete írásaiban
Heitler András • Vakolatok nyersanyagai Cennini, Alberti és Filarete írásaiban napra, adj hozzá minden nap tiszta vizet, és jól keverd össze a vizet, hogy minden zsírosság eltávozzon belőle.”10 Fordításunkban valamelyest az angol és német fordításhoz igazodtunk, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a calcina sfiorata (szó szerint: „hervadt, erejét vesztett mész”) kifejezés oltott mészként való értelmezése nem teljesen bizonyos, vagy lehet, hogy nem egészen pontos. Frezzato „jól meghatározott mennyiségű vízzel oltott mészként”11 vagyis modern kifejezéssel: porrá oltott, szárazoltással készített mészként határozza meg ezt az anyagot. Ez magyarázná a következő sorokat, ahol Cennini arról ír, hogy ezt az anyagot porrá törve kell dézsába tenni - ez egy többé vagy kevésbé sűrű mészpép esetében nehéz lenne. Thompson air-slaked lime-nak fordítja, vagyis a légnedvesség hatására oltódott mészként értelmezi. Ez magyarázhatja az eljárást, amelyben nyolc napos vizes kezeléssel kell teljessé és befejezetté tenni az oltás folyamatát. Fia nem is döntő jelentőségű, de nem hagyható figyelmen kívül két 16. századi forrás, amelyek szentjánosfehér előállítását írják le: az eljárás mindegyik esetében égetett mészből indul ki. Az egyik az ún. Padovai Kéziratban szerepel12 13, a másik Cristoforo Sorte (1507/1510k.-1594 után) festő és kartográfus kevéssé ismert művében1 ’ olvasható. Ez utóbbi az égetett mész vízben való elkeverése kapcsán használja az 10 „Biancho é un colore naturale, ma bene é artificiato, el quale si fa per questo modo: tolli la calcina sfiorata, ben biancha. Mettila spolverata inn-uno mastello per ispazio di dl otto, rimutando ogni dl acqua chiara et rimescholando ben la chalcina e ■//’acqua, accib ehe nne buttifuora ognigrasseza." Uo. 101.p. 11 Cennini (2003) i.m. 101.p. 12 A részlet a Ricetteperfar ogni sorté di colori című ún. Padovai Kéziratból való, amit Merrifield fel- tételezése szerint a 16. század közepén vagy másik felében állíthattak össze. „Mész freskóhoz való előkészítésének módszere. Végy égetett meszet és jól oldd fel vízben, majd törd meg jól vízzel, s miután meg van törve, tedd egy kemény kőre, hagyd megszáradni, majd használd ie\.”(,JWodo d’accomodar la calcina per servirsene a fresco. Piglia calcina viva, e strugila in acqua, poi macinala bene con acqua, e dopo macinataponila soprapietra viva, lasciala secure, e adoprela.) Merrifield, Mary Philadelphia: Medieval and Renaissance Treatises on the Art of Painting. Original texts with English translations. Dover Publications, Mineola, New York, 1999 (első kiadás: 1849) 675.p. 13 „.. .ólomfehér helyett, amelyet a guazzo [vizes bázisú, általában állati enyv kötőanyagú festék] esetében használunk, meszet kell venni, amit én így készítek elő: veszek oltott meszet (calcina viva), beleteszem egy dézsába, s addig nedvesítem, amíg teljesen el nem enyészik és fel nem oldódik (e bagnola fino tanto ehe e benissimo sfiorata e disfatta) majd kevergetve nagyon alaposan átmosom és annyi vizet adok hozzá, ami elfedi, s naponta négyszer leöntöm a vizet a dézsából, s tisztával újra felöntöm, így eltávolítóm a víz felszínén megkeményedő vékony kérget, ami a mész zsírossága (//grasso della calcina)', így teszek tíz vagy tizenöt napig, s akkor tiszta lesz, ezért nem öntök hozzá több vizet, hanem hagyom pihenni míg megszilárdul, aztán csinálok belőle tömböket vagy cipókat, s elteszem száradni, majd előveszem amint szükség van rá, úgy találtam, hogy tökéletes.”(„ Ma volendo l'istesso colorire a fresco nel muro,fa di mes fieri, prima, che si cangino le sorti de'pennelli, percioché quelli ehe s'adoprano a guazzo in tela et a secco sono curti efermi di sede, e quelli ehe s'adoprano a fresco sono lunghi e molli; oltra di questo, in vece della biaca, ehe s 'ha adoperata a guazzo, bisogna pig/iare della calcina, la quale io preparo a questo modo: piglio calcina viva, la qualepongo in un mastello, e bagnolafino tanto ehe é benissimo sfiorata e disfatta, poi tavo molto bene mescolando e mettole tant'acqua ehe la copra, e quatro volte algiorno sco/o fuori del mastello delta acqua, e di altra netto ricoprendola, gettando via quel la tellarina ehe si congela sopra delta acqua, che é il grasso della calcina; e cost faccio per died o quindeci giorni, e diviene purgata, onde io 65