Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kusztor Gergely: Egy 16. századi aranyozott ezüstpohár restaurálása
Műtárgyvédelem 35 a tárgyon, így műszeres vizsgálatra nem lehetett mintát venni belőle. A poli(vi- nil-acetát)-ot aceton és toluol keverékében szokták oldani, így ezek valamelyikével a műanyag eltávolítható. A konzerválás és restaurálás A műtárgy helyreállítása előtt foto dokumentáció készült. Anyagvizsgálatokkal határoztuk meg a poharat alkotó elemeket, hogy ezek segítségével lehessen kiválasztani a legjobb kezelési eljárásokat, melyeket a helyreállítás során alkalmazni kell, valamint, hogy ezek az adatok esetlegesen a későbbiekben analógiaként felhasználhatóak legyenek. A feltételezhetően poli(vinil-acetát) bevonatot acetonnal sikeresen el lehetett távolítani, majd a felületen kialakult vékony ezüst-szulfid megszüntetése Argen- tol7, savas közegben működő komplexképző oldattal történt. A vegyszeres kezelés mellett a korrózió eltávolítását mechanikus úton, puha sörtéjű műanyagkefével is segíteni kellett. A művelet elvégzése után, szükségessé vált az oldatból visszamaradó savas vegyületek közömbösítése. Ehhez desztillált vízben oldott nátrium-hid- rogén-karbonátot (szódabikarbónát) volt célszerű használni. Végül a tárgy desztillált vizes átöblítése következett. A restaurálás során a legnagyobb problémát a pohár anyagának ridegsége és törékenysége okozta. A legjobb megoldásnak az bizonyult, hogy a tárgyat hidegen, nagyon óvatosan és aprólékosan, kézzel alakítottuk. Sajnos az alakítások közben több darab is levált, melyeket később vissza kellett rögzíteni. A ragasztásokhoz több kísérletet is elvégeztünk. Először Devcon 5 Minute márkanevű epoxigyantából készült minta, mely nagyon jól színezhető és alakítható volt, de túl ridegnek bizonyult, kisebb erő hatására is elpattant. A Diamant töltött poliészter szintén törékenysége miatt nem tűnt jó választásnak. Legjobb megoldásnak az Araldite Liquid Steel márkanevű, anyagában színezett kétkomponensű epoxigyanta tűnt. Teljes térhálósodása után megfelelő adhéziót biztosít és ezáltal erős tartást ad a tárgynak, valamint kitűnően csiszolható, faragható. A rendkívül sok ragasztás igen időigényes, mert a ragasztóanyag teljes térhálósodása 24 óra (8. kép). Mivel több okból (fizikai és etikai) sem volt lehetséges a kiegészítések forrasztása a tárgyhoz, így a pótlások kialakításához többféle anyag használata is 8. kép. A törések rögzítése epoxigyantával. Fig. 8 Fixing of the breaks (broken area) with epoxy resin. 7 Összetétel: 1 liter desztilláltvizes oldatban 300 g citromsav, 120 g tiokarbamid, 5 ml Solovet. 44
