Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Darabos Edit: Carlo Bugatti-bútorok pergamenborításának restaurálása

Műtárgyvédelem 35

3. ábra. A pergamen festésére használt piros festékből, a kötőanyag meghatározására vett minta IR-spektruma. Felül a vörös festék spektruma látható, alul az összehasonlító gyanták IR-spektrumai. A színezék kötőanyagaként gyantát használtak.

Illust. 3 The IR spectrum of the sample taken from the red paint used to color the parchment for identification of the binding medium. The spectrum of the red paint can be seen above, and the IR spectrums of the comparing resins on the bottom. In this case resin was used as binding material.

A restaurálás előtt az alábbiakra akartunk választ kapni:

1. Fedi-e valamilyen bevonat a felületen, amely a konzerválási eljárásokat befolyásolhatja? 2. Milyen összetételű festéket használtak?

A feltett kérdésekre az anyagvizsgálatok elvégzése és kiértékelése után a következő válaszokat kaptuk:

1. Az anyagvizsgálat során a besötétedett pergamen felülete a kontroll mintához (új pergamen) képest nem mutatott eltérést, jellemzően a szilícium (por) elnyelési görbéje volt látható.26 27

2. Fourier-transzfirmációs mikrospektroszkópiával a festék kötőanyagaként gyantát lehetett meghatározni, az anyagban lévő észter kötések pedig öregedésre utaltak.2' A vizsgálati eredményből azt feltételeztük, hogy valamilyen gyantaszínezékről lehet szó, s ebből következően pigmentet, illetve szerves

26 Fourier-transzformációs IR spektroszkópia. A vizsgált anyagokról infravörös-spektrumok készülnek, így a spektrum adatbázisokkal összehasonlítva lehet az anyagokat meghatározni. A vizsgálatokat Sándorné Kovács Judit analitikai szakmérnök végezte.

27 Ld. az előző jegyzetet.

18