Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Hugyecsek Balázs - May Zoltán: Herendi díszkancsók restaurálása
Műtárgyvédelem 35 a sérüléseket átfestették. Az újbóli beavatkozást a régi kiegészítések sérülései, pontatlanságai, valamint az eredetitől eltérő formai kialakítások indokolták. Anyagvizsgálatok A cikkben szereplő műszeres anyagvizsgálatok, s azok eredményei egy kutatássorozat első fázisához tartoznak. A szerzők a közeljövőben a Herendi Porcelánművészeti Múzeum 4 db formatári, és dekorált múzeumi darabjait is megvizsgálják az ismertetett módszerekkel. Mivel a szóban forgó díszkancsók gyártása 30 évet ölel át, így a vizsgálatok során az ezen időszakban történt készítéstechnikai változásokra derülhet fény. Alapanyag Az anyagvizsgálatokból kiderült, hogy a szokásos porcelánégetési hőmérséklettől (a klasszikus porcelánégetési hőfok 1400 °C feletti) eltérően csak 1100 °C körüli hőmérsékleten égették ki a díszkancsókat. Az elektronsugaras mikoranalízis (EDAX) alapján a kancsók alaptestének szövete nem homogén, porózus, nem alakult ki a jellegzetes porcelán szövet. Ennek egyik magyarázata az alacsony hőmérsékletű égetés. A röntgen-pordiffrakciós (XRD) vizsgálattal megállapított fázisösszetételt egy másik, ugyancsak a Herendi Porcelán Manufaktúrából származó tárgy — esernyőtartó - alapanyagából vett minta fázisösszetételével összehasonlítva kiderült, hogy annak anyagában sokkal több a krisztobalit és a kvarchoz viszonyítva kissé több a mullit, mint a kancsókéban. Az esernyőtartót magasabb hőfokon égették ki, mint a díszkancsókat, melyek alacsonyabb égetési hőmérsékletének egy lehetséges oka, hogy a 70 cm-es magasságból adódó nagy tömegük miatt a magas hőfokú égetés közben önsúlyuk miatt összerogytak volna. Ugyanakkor az égetőkemencében történő hosszabb ideig tartó hőkezelés megfelelő tömörségű porcelánt eredményezett.1 Máz A röntgenfluoreszcens (XRF) anyagvizsgálattal meghatároztuk a máz színező komponenseit, és a korábbi kiegészítések alapanyagait. A máz színeinek vizsgálata készítéstechnikai sajátosságokra és alapanyagokra utal, a későbbiekben felhasználható lesz más festett porcelánnal való összehasonlításra.2 A műszeres anyagvizsgálatokat a MTA Geokémiai Kutatóintézetben végeztük dr. Tóth Máriával, dr. Dobosi Gáborral, és dr. Nagy Gézával. Az XRF méréseket az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag és Környezetkémiai Intézetének munkatársa, dr. May Zoltán készítette. 142
