Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Sárvári Katalin: Tanagra jellegű festett terrakotta szobor restaurálása
Műtárgyvédelem 35 nem ülnek pigment szemcsék. A nyakrészen hevenyészett ragasztás nyomai voltak láthatóak. A ragasztófilm vékonyságából és egyenetlenségéből arra lehetett következtetni, hogy a ragasztás nem lehetett túl tartós. Anyagvizsgálat Az anyagvizsgálatok amellett, hogy hasznos többlet információt adnak a vizsgált tárgyról, a restaurátor munkáját is szolgálják. Speciális problémák megoldását igénylő tárgyak esetében ezen vizsgálatok eredményeivel indokolható egy-egy beavatkozás elvégzésének szükségessége, mint például a festékréteg vagy kiegészítés eltávolítása, illetve megtartása. Festett szoborról lévén szó, fontos volt a munka megkezdése előtt meggyőződni a festett felületek érzékenységéről. A műtermi fotózás során kiderült, hogy vannak a szobron olyan felületek, amelyeket mikroszkóp alatt mindenképp célszerű alaposabban megvizsgálni, és mikroszkópos felvételeket is készíteni. Az eredeti készítéstechnikai eljárások ismerete alapján feltételezhető, hogy a szobor terrakotta alapú, melyre először egy krétás alapozás került, amely megfelelő hordozófelületet biztosít a festett díszítés számára. Mivel a tárgy kora erősen vitatott volt, elsődleges feladatként a termolumineszcens kormeghatározás elvégzésére került sor. Ezt a vizsgálatot dr. Sipos György, a Szegedi Egyetem Lumineszcens Kormeghatározói Laboratóriumának vezetője végezte. A tárgyból két helyen vettünk mintát — egyet a letörött kar csonkjából, egyet pedig a hiányzó székláb törésfelületéről. A kettős mintavétellel arról is szerettünk volna meggyőződni, hogy a tárgy elkészítéséhez nem használtak-e fel több korszakból származó szobortöredéket. A mintavételhez speciális fényviszonyok szükségesek, melyet ebben az esetben egy teljesen elsötétített szobában felállított, erősen tompított sárga fényű Na fényforrás biztosított; Schott BG 18-as üvegen átszűrve az infravörös sugárzás kizárása érdekében. A kapott eredményeket három különböző módszer (MAAD, SAR TL, MAR) segítségével elemezték, majd ezek eredményeinek átlagából számolták ki a végeredményt, mely a kapott értékek alapján egyértelművé teszi, hogy a tárgyat a 19. században készítették. A készítés időpontja 1840+/-40 év. A szobron elvégzett röntgenfluoreszcens (XRF) mérés megerősítette ugyan a kiindulási feltételezéseket, de hiteles eredményt - jobban mérhető felületek hiányában - nem tudott nyújtani. A fentiek tükrében további vizsgálatokra volt szükség, ezért három különböző pontról olyan mintákat vettünk, amelyek a szobor minden réte2. kép. A durva kefés dörzsölés nyomai a szobor jobb oldalán. Fig. 2 Marks of rough brush rubbing on the right side of the sculpture. 130