Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kürtösi Brigitta: Aquincumi mozaikpadló-töredék restaurálása és vizsgálatai
Kürtösi Brigitta • Aquincumi mozaikpadló töredék restaurálása és vizsgálatai zést jelent. Minden esetben szükség van viszont védőépületre, valamint gondolni kell a biztonságos bemutatást szolgáló közlekedőkre is. A területet védeni kell az időjárás viszontagságaitól éppúgy, mint ahogy kímélni kell a túlzott emberi igénybevételtől. Hasonló eset állt elő az izraeli Lódban folyt ásatás során 1996-ban. Megtaláltak egy hatalmas, díszes mozaikpadlót, melyet azonban akkor visszatemettek. 2009-ben nyílt alkalom egy újabb ásatásra a területen, melynek során a kiemelésnél döntöttek. Mivel nem akarták felszabdalni a szép figurális mintát, a felület levédése után feltekerték a padlót akár egy hatalmas szőnyeget. így szinte csak a mozaikkövek rétege került kiemelésre. Ez a körülmény fedte fel aztán a kivételes készítéstechnikai nyomokat; az alkotók lábnyomait, szandálnyomokat, kézlenyomatokat és vázlatokat is a nucleus rétegén. A jelen töredék vakolatvizsgálatai során megállapítható volt, hogy a beágyazó habarcs mész és mészkőpor keveréke volt. Alatta a nucleus két rétege helyezkedett el. Ez utóbbi rétegek között nincs éles határ, valószínű tehát, hogy frissen, „nedves a nedvesben” vitték őket fel a durvábban előkészített felületre. Az 1 cm vastag felső réteg rózsaszín árnyalatú, apróbb szemcsés. A színt a habarcsot alkotó téglapor és téglatörmelék adja. A téglapor mesterséges hidraulitként működik, képes reakcióba lépni a kalcium-hidroxiddal. A nagyobb szemcseméretű téglatörmelék viszont kizárólag töltőanyagként szerepel. Az alsó, átlagosan 5 cm vastag réteg mészben gazdagabb, színe is világosabb. A nucleus kötőanyaga mész. A vakolatban szabad szemmel is jól látható mész- csomók találhatóak.4 A klasszikus száraz oltás egyik módja, mikor a nyersanyagokat szárazon kiterítik a felületre; az égetett meszet és a homokot váltakozva, majd vízzel nedvesítik. Ilyenkor legtöbbször nem zajlik le a teljes oltódás, az alapanyagban apró csomók, oltatlan mész koncentrátumok maradnak, melyek habarcskészítéskor megoltódnak, de szemcsézettségük megmarad (6., 7. kép). A vakolatban ezek 4 A német szakirodalomban ’Kalkspatzen’- ként említett jelenség. 7. kép. Mészcsomó a vakolatmintából készült keresztmetszet-csiszolaton. Fig. 7 Chalklike kernel on the cross-section of the mortar sample. 117 6. kép. Mészcsomó sztereo-mikroszkópos felvételen. Fig. 6 Chalklike kernel, stereo-microscopic photo.
