Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kovács Petronella: Zsugorodási hőmérséklet - a bőrök lebomlási fokának értékmérője
Zsugorodási hőmérséklet - a bőrök lebomlási fokának értékmérője Kovács Petronella Bőr- vagy bőrrel kombinált műtárgyak állapotfelmérésénél az állatfaj és a cserzési mód meghatározása mellett általában mikroszkópos megfigyeléseket, pH mérést, vas-, nedvesség-, szabad zsír-, ritkább esetben szulfáttartalom vizsgálatot valamint enyvesedés próbát végeznek a restaurátorok. A magyarországi restaurátori gyakorlatban mindezidáig nem vagy csak elvétve került sor az iparban a bőrök fizikai és mechanikai tulajdonságainak megállapítására alkalmazott eljárás, a zsugorodási hőmérséklet (Ts) mérésére. A bőrt felépítő kollagén rostok jellemző tulajdonsága, hogy melegítés hatására zsugorodnak. A molekulák jellegzetes csavart alakját a poli- peptid láncokat összekötő különböző keresztkötések biztosítják. Melegítéskor a hid- rogénhíd kötések felbomlanak, zsugorodás következtében a molekula elveszti formáját, rendezetlenné, a bőr gumiszerűvé válik. A bőrök romlási folyamatai során zsugorodási hőmérsékletük csökken, így a kollagénrostok hidrotermikus stabilitásának mérése az említett, a restaurátorok körében elterjedt vizsgálatokon túl további információt adhat a bőrtárgyak állapotáról. Doktori kutatás1 keretében a szerzőnek alkalma nyílt 13 darab, eredetileg azonos funkciót betöltött, feltehetően egy szűkebb régióban, Erdélyben készült, bőrrel borított, fémdíszítményekkel ékesített, 18. századi láda vizsgálatára, bőrborításaik állapotfelmérésére és ezen belül a borító bőrökből vett minták zsugorodási hőmérsékletének mérésére (1. kép). A vizsgált ládák többségét növényi cserzésű fiatal marha vagy borjúbőr borítja, egy esetben juhbőr borítást alkalmaztak, míg egy láda borítása timsós cserzésű szőrös borjú- egy másiké pedig timsós cserzésű fókabőr. A bőrborításokból vett mintákon mikroszkóp alatt megfigyelhető volt, hogy felszínük mikrorepedésekkel barázdált (2. kép). A barka szinte mindegyiken könnyen leválasztható volt, sok helyen lemezesen felvált. A mintákból rovartű segítségével nagyon könnyen, laza szövedékként lehetett rostot kinyerni - a barkarétegből rövid, törékeny szálakat, míg az alatta elhelyezkedő recésrétegből kicsit hosszabbakat és rugalmasabbakat - ami arra utalt, 1 Kovács Petronella: Bőrrel borított, fémdíszítményekkel ékesített, 18. századi erdélyi ládák történeti és készítés-technikai kutatása, összehasonlító anyagvizsgálatuk és konzerválásuk lehetőségei. DLA disszertáció. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Doktori iskola, 2007. Összefoglalását ld. Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. 1. Történeti vonatkozások, készítéstechnikai kutatás és anyagvizsgálatok. Isis 8-9. Szerk. Kovács P. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2009.52-76. pp. és Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. II. Állapotfelmérésük és konzerválási-restaurálási lehetőségeik. Isis 10. Szerk. Kovács P. Nyomdai előkészítés alatt. Az egyik, a nagyszebeni Bruckenthal Múzeumban őrzött láda (ltsz.: M7885) a többi vizsgált darabétól eltérő fémlemez motívumai valamint a fedelének belsejét borító papírtapéta alapján valószínűleg a 19. században készült. 83
