Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Nagy Melinda: Egy 17–18. századi díszöv restaurálása
Nagy Melinda • Egy 17-18. századi díszöv restaurálása cok helyére raktuk óvatosan, hogy ne cseppenjen a környezetére. Teljes száradás után még egy réteg lakkal levédtük a felületet. Az elveszett rekeszzománcból készült (21. rátéten lévő) középső virágot egy meglévő alapján lerajzoltuk, majd 0,3 mm vastag és 0,8 mm széles ezüst lemezből csipesz és kis fogó segítségével formára hajlítottuk. Kis balnik segítségével, forrasztópisztollyal alulról melegítve összeforrasztottuk. Ezt követően körbefiűrészeltük, és a széleit lereszeltük, majd elkészítettük a virág közepét díszítő domború fejű szegecset. Felfényezés után a zománcok pótlására kiválasztott anyaggal feltöltöttük, végül beragasztottuk a helyére. A félhenger alakú tagoknál elsőként a sodronyzománc alapját képező kordil- drótot készítettük el. Az eredeti technikának megfelelően a drótot húzóvason a megfelelő vastagságúra lehúztuk. A színezüstből húzás közben többször kilágyított drót két végét amerikáner fúróba fogtuk és a helyes irányba megsodortuk, folyamatosan ügyelve az egyenletes eloszlásra, sodrat sűrűségre. Az így elkészített kordilt a hiányoknak megfelelő formájúra és azonos méretűre alakítottuk, majd felragasztottuk (8. kép). Ezt követte a zománcok kiegészítése a kiválasztott anyagokkal. Óvatosan felhelyeztük az adott színű hidegzománcot, ügyelve, hogy a kiegészítésre használt anyag ne folyjon le. Ennél a munkafolyamatnál arra is figyeltünk, hogy a kiegészítést megfelelő vastagságban, a kordildrót lefedése nélkül vigyük a felületre. A központi, négyzet alakú rátétnél is ugyanúgy jártunk el, mint az előző esetben. A hiányzó zománcokat is ugyanazokkal az anyagokkal és eszközökkel pótoltuk, a kitakarásra itt is szükség volt. A rozettás végződésű csat áttört sodronyzománcos díszítményének hiányzó részét pontos megrajzolás után az eredeti technikának megfelelően készítettük el. A meglévő díszítményt pausz papíron körberajzoltuk, majd belerajzoltuk a mintázatot. Az így elkészült rajzot egy másik pauszpapírra tükrözéssel átmásoltuk. Ezzel megkaptuk a díszítmény egész képét. A kiegészítés rajzán az összeszerelési pontoknál nagyobb füleket hagytunk, és ezt a megfelelő vastagságúra hengerelt alaplemezre is felrajzoltuk. A minta alapján csipeszek és fogók használatával meghajtogattuk a motívumokat az előre elkészített kordildrótból, majd felforrasztottuk az alaplemezre. Ezután savas pácban letisztítottuk a forrasztás után visszamaradó, ráégett folyasztószer maradékot és semlegesítettük. Ez után az áttört részeket kifurészeltük. Az alaplemezt az összeszerelési pontoknál hosszabbra hagyott és elvékonyított fülekkel hozzáragasztottuk az eredeti, megmaradt díszítményhez (9. kép). A hiányzó foglalatokat külön készítettük el, 8. kép. A félhenger alakú tag kiegészítése. Fig. 8. Completion of the semi-cylindrical element. 195
