Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Havasi Dóra: Egy bőrcserző céh 19. századi vaslemezre festett szállásjelvényének restaurálása
Műtárgyvédelem 34 A díszítmények helyreállítása Az „A” oldali képmező középső részén nagymértékű a festékhiány, de az elvégzett kutatások, a sok helyen megmaradt iránymutató ecsetvonások és festett felületek lehetővé tették az ábrázolások helyreállítását, esztétikai értékének javítását, ezért pótlásukat szükségesnek tartottuk. A „B” oldali képmezőn a központi alakok szintén jelentős mértékű sérülést szenvedtek. Bár a különféle fototechnikai megoldások által kideríthetővé váltak bizonyos információk az ábrázolt alakokat illetően, az összezsugorodott, rozsdával egybeérett, összemosódott, felületi struktúrájukat vesztett festékrétegeket szemlélve nem sok esély volt a kiegészítések elvégzésére. Az alakok körüli háttérben található festékhiányok nem jelentős mértékűek, a kompozíciót zavarják csupán, ezért pótlásuk indokolt lehet és beilleszkedő retussal megoldható. Alapozás Alapozásra, illetve a kialakult hiányok tömítésére ott volt szükség, ahol a festett rétegek lepattogzása miatt, szintkülönbségek jöttek létre a lemez festett felületének és a vas alaplemeznek síkja között. A lemez legfelső festett rétegeiben használt alapozó anyag fő alkotója a vizsgálati eredmények alapján, hegyi kréta (CaC03) és Litopon (cink-szulfid+bárium-szulfát) keveréke. A feltöltésére szolgáló alapozó kiválasztása előtt próbák készültek. Egy vékony vaslemezt a tábla vaslemezéhez hasonlóan előkészítettünk, mechanikusan megtisztítottuk, alkohollal áttöröltük, majd Ferropassit S 50-nel passziváltuk a felületét. Az ábrán feltüntetett anyagok keverékéből masszát készítve próbacsíkokat hordtunk fel a felszínére, és figyelemmel követtük azok viselkedését, száradási idejét, és a száradás után kialakult felületi struktúrájukat. ATrinát mestertapasz12 önmagában is jó alapnak tűnt. Lakkbenzinnel hígítható, földfestékekkel könnyen színezhető volt. Száradása után matt felületet adott, amely a festett lemez felületéhez jóval közelebb áll, mint az eddig kipróbált masszák száradás utáni fényes felülete. Megfelelően rugalmas, mégis könnyen alakítható, csiszolható volt. Vékony rétegekben való felvitelével (0, 2mm) stabil alapozás kialakítására alkalmasnak tűnt. Az alapozóréteg fehér színe miatt, azonban nem volt célszerű, mert a szükséges színhatás kialakítását optikailag nem befolyásolta megfelelően. Ezért felületének megszínezésére próbák készültek. Először alkoholban és zsírban oldódó, por alakú anilin festékekkel (pl.: Midlongelb P56S nevű) színeztük meg a lealapozott próbalemez felületét. Ezek a festékek jól beszívódtak az alapozás felső rétegeibe, azonban a különféle levédésre szánt lakokkal és anyagokkal való lekenés után színük erősen besötétedett és megváltozott. A mestertapasz lakkbenzinben jól oldható, a próbák készítése után kiderült, hogy földfestékekkel is színezhető, még 12 Trinát mestertapasz -Trilak Festékgyár Kft., H-1238, Bp., Grassalkovich u. 4. 178
