Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Bakonyi Eszter - Erőss Dóra: Két aranyozott ötvösremek restaurálása

Műtárgyvédelem 34 11. kép. A pálcák sérült aranyozása. Fig. 11. The damaged gilding of the rods. melynek hegyét speciális elektrolit oldatba16 mártjuk, majd a felülethez érintjük. Ekkor elektrokémiai reakció indul be, és az arany kiválik a katódon, tehát a tárgy felületén. Az örökmécs mécses tartó kosarán a for­rasztások mentén megsemmisült nemesfém bevonat helyreállítását szintén mozgóanó- dos aranyozási eljárással végeztük (10. kép). A függesztő pálcák helyi galvanizálásával is próbálkoztunk, mivel az eredeti aranyozás majdnem 50%-a hiányzott (11. kép). Ezzel az eljárással azonban a végeredmény eszté­tikailag nem volt megfelelő, a pálcák folto­sak lettek, nem lett egységes a megjelenésük. Végül megfelelő mérlegelést követően a tartó pálcák galvanizáló műhelyben kerültek újra- aranyozásra. Összeszerelés előtt az örökmécs összes eleme műanyag bevonatot kapott17. Összeszerelés A restaurálás utolsó mozzanata a műtárgyak összeszerelése. A kereszten befoglalásra kerültek az ere­deti és az utólag készült kövek. A szárak bel­sejében található ezüstlemez szalagok egyen- getés és tisztítás után, visszakerülve a helyükre csillogó hátteret képeznek az oldalsó filigrán csigavonalak mögött. A stiftek visszahelye­zésével összeállt a restaurált filigrán talpas­kereszt. Az örökmécs összeszerelése nagy mérete és függesztett kialakítása miatt három­személyes feladatnak bizonyult. A szerelés során ügyelni kellett a tartó pálcák hosszá­nak beállítására azért, hogy mind a nyolc egyenlő terhelést kapjon. A csomagolásánál az eredeti elgondolás az volt, hogy a tárgy 16 Arany-cianid elektrolit. 17 10%-os poli(vinil-acetát) oldat (oldószer: toluol-aceton 8:2 arányban). 158

Next

/
Thumbnails
Contents