Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Bakonyi Eszter - Erőss Dóra: Két aranyozott ötvösremek restaurálása

Műtárgyvédelem 34

8. kép. A kereszt kiegészítés közben.

Fig. 8. The cross during the completion.

íves mélyedésekben történt, mert csak így érhető el, hogy a megolvadt fém gömb formában szilárduljon meg. Ennek az alsó elemnek az elkészült kiegészítését keményforrasztással rögzítettük a tárgyhoz. A nagy hővel járó műveletet megelőzően a kövek kifoglalásra kerültek. A forrasztás körüli területeket agyaggal izoláltuk, így azok kevésbé hevültek fel. Bár ez nehezítette a munkát a hőelvonás miatt, az aranyozás így jobban megmaradt. Mivel csak kismértékben világosodott ki ez a terület, a kereszt színének egysége kevéssé változott, nem volt szükség utólagos aranyozásra.

Az esztétikailag zavaró hiányok ezüstből készült pótlásainak ragasztása epoxigyantával történt.

A kereszt legfelső eleméről hiányzott két kő, melyek az eredetiekkel megegyező színű üvegből, azok mintájára fazettált csiszolással készültek el.15 Ezekhez szintén elkészült az ezüst kiegészítés foglalatokkal együtt (8. kép).

Az örökmécs eltört függesztő pálcáit kiegyengettük, majd megkerestük az összetartozó darabokat. Ekkor kiderült, hogy összesen 4 db nagy gömb, valamint 6 db bilincs hiányzott, melyek a gömbök pálcán való elmozdulását akadályozzák. Elkészítettük a hiányzó elemeket, majd összeállítottuk a pálcákat. A gömböket lemezből, két félgömbből alakítottuk ki, a megfelelő áttörések elkészítése után derekukra rézhuzalt forrasztottunk, melybe csavart mintát reszeltünk. A bilincseket kiesztergáltuk. Minden pótlás anyaga vörösréz.

A pálcákat 700-as ezüstforrasszal forrasztottuk össze, samott darabokkal védve a forrasztás környezetét a hőhatástól, hogy lehetőség szerint minél kevesebb aranyozás semmisüljön meg.

15 Szabó János drágakőcsiszoló mester készítette az üvegkő pótlásokat.

156