Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Bakonyi Eszter - Erőss Dóra: Két aranyozott ötvösremek restaurálása
Bakonyi Eszter - Erőss Dóra • Két aranyozott ötvösremek restaurálása származó minták anyagvizsgálata során a mintákban a higany jelenléte, illetve a felületen található bemaródások tűzi aranyozásra utalnak. Az örökmécs szerkezeti felépítése Négy fő részre tagozódik: legfölül a nyolcszög alapú, kolostorboltozat alakú függesztő kosár található, melynek sarkairól függ a 8 db 70 cm hosszú, csavart, díszgömbökkel tagolt függesztő pálca. Ezen bordákon függ a 38 cm átmérőjű, 52 cm magas mécsestartó kosár. A függesztő pálcák között négy vékony láncon függ a füstfogó. Az örökmécs kosarának keresztmetszete szabályos nyolcszög, melynek csúcsaiban találhatóak a teherhordó pálcák. Ezeket a függőleges bordákat vízszintesen övék fogják össze, szintén fontos statikai szereppel. A bordák közötti felületek csupán kitöltő felületek, a súly megtartásában nem vesznek részt. A műtárgyon szinte az összes kötési technika megtalálható. A teherhordó darabokon, illetve egyes díszítményeken belül keményforrasztást alkalmaztak, a főbb szerkezeti elemeket csavarkötésekkel rögzítették egymáshoz. Az applikált díszítőelemeket szegecseléssel, illetve kötegeléssel rögzítették a szerkezeti elemekhez. A mécsestartó kosár két fele, melyet rendszeresen, a mécses olajjal való feltöltésekor szét kell nyitni, elforduló reteszszerkezettel záródik. Az örökmécs díszítése rendkívül részletgazdag, a legkisebb felületek is poncoltak". A műtárgyak kezelés előtti állapota A kereszt és az örökmécs egyaránt fizikai behatások következtében sérült állapotban, darabokban került a restaurátor műhelybe, egyik sem volt összeállítható formában (1, 2. kép). A kereszten a fekete ezüstkorrózión felül fehér színű pasztaszerű szennyeződés is volt, melyről később az anyagvizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a korábbi tisztításokkor használt fémtisztító anyag (Sidol11 12) maradványa. A fakereszt, minden bizonnyal a használatból eredő nedvesedés hatására vetemedett és repedt volt több helyen. A filigrán díszítések sok helyen hiányoztak. A szárhoz csatlakozó elemnek több mint a fele hiányzott, e miatt a hiány miatt nem lehetett a tárgyat összeszerelni, így az nem tudott megállni a talpán. A feszület szárait zsanérokban stifttel rögzítették, ezek is sérültek voltak. A jobb oldali szárból kiszakadt egy lemezdarab a zsanérral együtt (3. kép). A filigrán elemeket belülről „U” alakú ezüstlemezek szegélyezik, melyek fel voltak gyűrődve, ezért sem lehetett a fából faragott korpuszt elhelyezni bennük. 11 Poneolás: az ötvösségben használt felületkidolgozó eljárás, lekerekített végű acélszerszám egyenletes ütögetésével alakítják ki a domborított mintát. 12 Sidol: kereskedelemben kapható fémek tisztításához használt súrolószer. 151
