Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Bakonyi Eszter - Erőss Dóra: Két aranyozott ötvösremek restaurálása

Bakonyi Eszter - Erőss Dóra • Két aranyozott ötvösremek restaurálása

ezüst nóduszos7 8 szárból és a talpból. A három, fémből készült alkotóelem (kereszt, szár, talp) összecsavarozható.

A fakereszt faragása igen aprólékos, egyik oldalán a megfeszített Krisztus látható körülötte szentekkel, másik oldalán pedig Szűz Mária, szintén szentekkel körülvéve.

Az ezüstkereszt kialakításához alkalmazott ötvös technikák

Filigrán • Ez az ötvösségben használt technika sajátságos, csipkére jellemző, áttört textúrát ad a fémtárgynak. Általában aranyból, vagy ezüstből készítik a filigrán tárgyakat oly módon, hogy a vékony nemesfém szálakból különféle áttört mintázatokat képeznek.

A filigrán alapját képező vékony drótok eltérő kialakításúak lehetnek. Az estek többségében két nagyon vékony — pár tizedmilliméter átmérőjű - ezüstdrót sodra- tát használják, ez az úgynevezett kordil drót. Ezt általában le is hengerelik, így még vékonyabb lesz, s az elkészült filigránminta ezáltal még kecsesebb. Jelen tárgy esetében is ilyen összesodort színezüst szálakat használtak.

Granuláció • A granuláció a filigrán mellett az egyik legrégibb és legelterjedtebb díszítési eljárás az ötvösségben, több mint 4000 éve ismert. A technika lényege, hogy szabályosan elrendezve milliméternél is apróbb ezüst vagy arany gömböket forrasztanak a nemesfém felületre. Hogy eredetileg hogyan készítették - a modern forrasztó berendezések híján —, a mai napig nem sikerült megfejteni. A filigrándíszítés mellett a granuláció is jellegzetessége ennek a vízszentelő keresztnek.

Az apró - gombostűfej nagyságú — gömböcskékkel díszített mintát bőrtű mintának nevezzük.

Jungfer Gyula műhelyéből származó örökmécsx bemutatása

Az aranyozott vörösréz örökmécs (2. kép) 1950-ben, a Jungfer cég államosításakor került az Iparművészeti Múzeumba.

Jungfer Gyula (1840-1908)9 a 19. század végének legkiemelkedőbb magyar műlakatosa, egy többnemzedékes magyar kovács dinasztia legjelentősebb tagja. A historizmus és a szecesszió időszakának kiemelkedő alkotója volt, nevéhez fűződik a magyar kovácsoltvas-művesség művészi rangra emelése és a növényeket utánzó naturalista kovácsoltvas stílus kialakítása. Az Ybl-bazár eredetileg öntöttvasnak tervezett szerelvényeit kézi technikákkal, kovácsoltvasból valósította meg, ez hozta meg számára a szakmai elismerést. További jelentős épületlakatos alkotásai: a Bakáts téri

7 Nódusz: szárgomb, a szár kidudorodó, gyakran külön elemet alkotó dísze.

8 Az Orökmécs az Iparművészeti Múzeum tulajdona, őrzési helye az Ötvös Gyűjtemény, ltsz.: 53.1547.1.

9 Az életrajzi adatok forrásai: Kottái, Pereházy 1979., Művészeti Lexikon, 1966.

149