Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Török Adél: A Szépművészeti Múzeum biccherna-tábláinak restaurátori és levéltári kutatásainak eredményei

Jelen kutatásaink tárgya a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának 1-es leltári számot viselő, provizor könyv fatábla borítója,2 mely 1263- ból maradt ránk, vagyis abból az időből, amikor a provizori tisztséget Bartolomeo di Orlando di Istielli, Ghinibaldo di lldibrandino Salvani, Bartolomeo di Bencivenne di Mancino és Nicola di Rozzo töltötték be. A camerlingo posztján Inghiramo di Gor- zano állt (3. kép).

A táblán látható felirat szövege a rövidítések feloldásával: „HIC EST LIBER DOMINORUM BARTALO- MEI ORLANDI l[S]TIELLI IUDICIS, DOMINI GHINI- BALDI ILDIBRANDINI SAL- [VjANI, BARTALOMEI BEN- CIVENNI MANCINI, DOMINI NICHOLE ROCQII, QUA- TOUR PROVISORUM CO- (MUNI)S SENARUM T(EN)- P(OR)[E] DOMINI INGHIRA- Ml Dl GORQANO, DEI ET REGIA [GjRATIA SENENSIS POTESTATIS IN PRIMIS SEX MENSIBUS SUI RE- GIMINI.”3

3. kép Biccherna-tábla 1263-ból, Szépművészeti Múzeum. Fig. 3. Biccherna cover from 1263, Museum of Fine Arts.

„Ez a könyv Bartolomeo di Orlando di Istielli bíró úré, Ghinibaldo di lldibrandino Salvani úré, Bartolomeo di Bencivenne di Mancinoé, és Nicola di Rozzo úré a sienai városállam négy provizoráé, Inghiramo di Gorzano úrnak, Isten és a Kormányzat kegyéből sienai podestának4 idejében, kormányzásának első hat hónapjában.”

Peregriny János a budapesti képtár 1897-es leíró lajstromában 1053-ra datálja a táblát.5 Néhány évvel később a múzeum állagait felsoroló jegyzékben már az 1262-63-as évekre helyezi a kép megfestésének idejét.6

A dátumozáshoz szorosan kapcsolódó érdekes kultúrtörténeti adalék, hogy a középkori sienai újév nem január 1-jére, hanem március 25-ére esett, melynek hagyománya némely olasz városban még ma is él. Az újév kezdetét az Angyali üdvözlethez, vagyis Krisztus fogantatásának időpontjához, március 25-hez kötik, ami pontosan kilenc hónappal előzi meg Jézus születését. A történetírásban és művészettörténetben ez az úgynevezett firenzei stílus, ami erre az eltérő időszámításra vonatkozik. Sienában a 10. századtól a firenzei stílust használják,

37