Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Vihart Anna: Színes festékek : fekete pigmentek vizsgálata, különös tekintettel a faszénfeketékre
A felsorolásban kizárólag a fontosabb pigmentek szerepelnek, a színezékek és az átalakulási folyamatok során egyéb színekből létrejött fekete színű anyagok (pl. metacinnabarit, tenorit, ezüst-klorid) hiányoznak a listáról. Az anyagok változatossága jól érzékelhető. Szerves anyagok Növényi feketék: faszénfeketék, magfeketék. Állati feketék: csontfekete, elefántcsont-fekete. Kormok: lámpakorom, koromfekete. Ásványi eredetű szerves feketék: kőszén, grafit. Szervetlen anyagok Természetes: vas-, mangán-, bizmut-, antimon-, ólomtartalmú anyagok. Mesterséges: vasoxid-fekete és mangánfekete. A terjedelmi korlátok miatt az alábbiakban ez az írás főként a faszénfeketékkel foglalkozik, mivel már önmagában ezeknek az anyagoknak a gazdagsága és sokszínűsége is rendkívül figyelemreméltó. Faszénfeketék A különböző fajta fából égetett feketék szemcseformái és törési típusai között sok esetben jelentős eltérések fedezhetők fel. Ugyan nem állnak rendelkezésre olyan egzakt módszerek ezek ekülönítésére, mint az ásványi eredetű anyagok esetében, a különbségekre mégis érdemes odafigyelni. A fenyők faanyagát főként tracheidák (áledények) és kisebb számban paren- chima sejtek alkotják. A fenyőfélék szerkezete egyszerű, homogén, ebből következik az a tulajdonságuk, hogy viszonylag könnyen megmunkálhatok. A lombos fák fateste sokféle sejttípusból áll, köztük vastag falú farostokból, megmunkálásuk többnyire nehezebb. Mindkét csoportban található kemény, nehéz és könnyű szövetű fafaj egyaránt. A fa sűrűségét és keménységét a vastag falú sejtek előfordulásának aránya határozza meg. A folyadékszállítás és a hosszirányú szilárdság érdekében a fatest sejtjei megnyúltak, valamennyi vagy tengelyirányú, vagy pedig tengelyre merőleges, sugárirányú szövetekbe rendeződik. Ebből következik, hogy a fatest sejtes szerkezetét általában keresztmetszetben vagy hosszmetszetben érdemes tanulmányozni.7 Fekete pigmentszemcsék esetében csak a faszén töredékei vizsgálhatók, ahhoz, hogy formájuk alapján besorolhatók legyenek, a fa felépítésének ismerete szükséges. A fafajok szerkezetétől nagyban függ a pigmentszemcsék különbözősége. A fenyőfélék a faszeneken belül külön csoportot képeznek: egy középkori falképből (Felsőboldogfalva, Erdély) vett minta keresztmetszet-csiszolatán jól láthatók a fenyőfélékre jellemző, élesen, üvegszerüen törött szemcseformák (7. kép). Az eltéréseket okozhatja még a pigment készítésének módja: az elszenesítés és az őrlés. E három tényező határozza meg a pigment megA fekete színezőanyagok csoportjainak felsorolása 26
