Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Vihart Anna: Színes festékek : fekete pigmentek vizsgálata, különös tekintettel a faszénfeketékre
fekete pigment, táblaképeken mégis ritkán alkalmazzák. Az ásványi stibnit és biotit esetében a nagy szemcseméretböl adódó fémesen csillogó felületet használták ki vibráló, fényes felület elérésére. Ez csak a sor eleje, számos anyag és ezzel együtt számos felhasználási lehetőség létezik. A festékrétegben jelen levő fekete pigmenteket mikroszkóp alatt vizsgálva több dologra is érdemes odafigyelni. Nemcsak a szemcse külső megjelenése számít, hanem az is, milyen környezetben fordul elő, milyen festéstechnikai eljárásokat alkalmazott a mester, milyen egyéb színekkel keverte. Alkalmazásának módja bizonyára kötődik az egyes festőkhöz, műhelyekhez, területhez, ahol a tapasztalat a mestertől továbböröklődik. Ez egyrészt annak a következménye, hogy a földrajzi vagy kulturális környezethez kapcsolódik egy anyagcsoport, másrészt a festő többnyire kötődik az ismert és jól bevált pigmentekhez. Minden egyes anyag ugyanis, így minden egyes fekete is más - és másra való. A legkorábbi időkben alkalmazott állati és növényi eredetű pigmenteket még ma is használják, természetesen sokkal kisebb mértékben. Ennek oka nem a feketékben keresendő, hanem abban, hogy ma már ismeretesek olyan anyagok, amelyek ipari mennyiségekben gyárthatók, jók a felhasználási tulajdonságaik és előállításuk gazdaságos. Ezek között a koromfekete említhető elsősorban, amely a nyomdaipar egyik alapanyaga, valamint a 20. század első évtizedei után jellemző a vasoxid-fekete. A régi korok pigmentjeinek előállítási költségei a ma legnagyobb mennyiségben gyártott anyagokét messze felülmúlnák. Bár a feketék legtöbb esetben keverékekben vannak jelen, előfordulhatnak önmagukban is, sőt, találhatunk példát arra is, hogy különböző fajta feketéket kevert egymással a festő: egy Dürer-fametszet után készült festmény aláfestő szürke rétegéből vett mintákat tanulmányozva, két, különböző faszénfekete figyelhető meg. Megjelenésük alapján a kerekded szemcsék valamely keményebb szerkezetű lombosfából, a szálkás szerkezetek fenyőből származnak (4. kép). 4. kép Kétféle faszénfekete használata 16. (?) századi olajfestményen. A kerekded szemcsék keményebb szerkezetű lombos fából, a szálkás szerkezetűek fenyőből származnak. Fig. 4. Two types of charcoal black in a 16th (?) century oil painting. The rounded grains came from a deciduous tree of a harder structure, the fibrous ones from pine. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy fontos szerepe van-e a feketének a színképzésben, a színárnyalat módosításában, vagy csak véletlenül keveredett a festékbe. Több erdélyi, festett karzatmellvéden is előfordul az auripigment és a 24
