Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Vihart Anna: Színes festékek : fekete pigmentek vizsgálata, különös tekintettel a faszénfeketékre

való felhasználásukat írja le, legtöbbjük nagyvonalú és a már ismert tényeket sorolja fel. Az anyagcsoport közhelyszerű ismerete lehet az oka, hogy a kutatók ennek a színnek a vizsgálatát határozottan, következetesen kerülték.

A behatároltnak tűnő terület kutatása szakdolgozat keretein belül kezdődött, jelenleg egy DLA program során kerül feldolgozásra.2 Hamar kiderült, hogy a téma számos meglepetést rejt, ezek kapcsán kérdések egész sora merült fel, amelyekre a válasz sokszor szembenáll a feketékről ismert általánosságokkal. A szervetlen, ásványi eredetű festékanyagok előfordulása műtárgyakon még a mai napig sem ismert restaurátorok és művészettörténészek körében.3 A terület rendkívül kiterjedt és alig kutatott, ezért a vizsgálat alapjainak lefektetésével, az anyagok szerkezetének megismerésével lehet csak csoportazonosítást végezni és különbséget tenni az egyes formák vagy festészeti felhasználási módok között.

A vizsgálatok megkezdése előtt, éppen ezért, elengedhetetlenül szükséges volt a feldolgozandó pigmentek előállítása, miután ezek - faszénfeketék, magfeketék, lámpakoromfeketék, csontfeketék, hogy az ásványi eredetüekröl ne is beszéljünk - vagy nem kaphatók kereskedelmi forgalomban vagy az ilyen néven eladott anyagokról nem tudható, milyen összetételűek. Nem volt tanácsos tehát a boltban megvásárolható pigmentek vizsgálatára hagyatkozni, mert az megbízhatatlan, esetleg hamis eredményt hozott volna. A fekete pigmentek alapanyagait biztos forrásból kellett összegyűjteni, és az irodalomban fellelhető régi receptek alapján házilag előállítani.

Kizárólag ilyen módon válik tanulmányozhatóvá, hogy a fekete festékek milyen mértékben különböznek egymástól, milyen körülmények közt vizsgálhatók a legeredményesebben. A fekete pigmentek nagy része vegyszerállóságuk miatt kémiai tesztekkel nem mutatható ki, így meghatározásukkor előtérbe kerülnek a mikroszkóppal végezhető, valamint a nagymüszeres vizsgálatok. A 2. képen látható minta nagyszerű példa arra, hogy a fekete pigmentek vizsgálata házilag előállított, összehasonlítás alapjául szolgáló mintagyűjtemény nélkül mennyire értelmetlen lett volna. A minta venyigefekete feliratú üvegben állt. A fa felépítését tanulmányozva bebizonyosodott, hogy a szemcse nyárfából, esetleg fűzfából származik. A keresztezett analizátor állásnál tapasztalható kettőstörés azt mutatja, hogy a fa nincs tökéletesen elszenesedve.

2. kép Nyárfából, esetleg fűzfából származó fekete pigmentminta átmenő fényben, polarizációs mikroszkóp alatt a) párhuzamos b) keresztezett analizátorállásnál.

Fig. 2. Black pigment sample from poplar or maybe willow in transcendent light under a polarization microscope at a) parallel b) crossed position of the analyser.

22