Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Várhegyi Zsuzsanna: Egy 18. századi bőrborítású nyereg konzerválása, restaurálása

A nyereg további megfelelő tárolásához egy bak készült, mellyel a raktári szekrénybe behelyezhető, hogy további fizikai sérüléseit elkerüljük (17. a); b) kép).

A restaurálás elvégzésére a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében folyó tárgyrestaurátor-képzés keretében került sor a 2006/2007-es tanévben. A szerző ezúton is köszönetét mond a diplomamunka témavezetőjének, Kissné Bendefy Mártának. A fotókat készítette: Nyíri Gábor és a szerző. Az ábrákat a szerző készítette.

JEGYZETEK

1. Ermitage, Szentpétervár.

2. László Gyula: A koroncói lelet és honfoglaló magyarok nyerge, Budapest, 1943.

3. Pettkó-Szantner Tibor: A magyar kocsizás, Budapest, 1931.

4. Waterer, W. John: A short history of saddles in Europe.

6. Gráfik Imre: A nyereg. A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusa 6. 2002.

5. Temesvári Ferenc: Díszes nyergek, lószerszámok, Budapest, 1995.

7. Waterer, W. John: A short history of saddles in Europe.

8. Waterer, W. John: A short history of saddles in Europe.

9. Waterer, W. John: A short history of saddles in Europe.

10. Waterer, W. John: A short history of saddles in Europe.

11. Waterer, W. John: A short history of saddles in Europe.

12. Schülter: Voll ständiges Handbuch für Sattler, Reimer und Taschner, Weimar, 1897.

13. Tárgy neve: Lószerszám, tulajdonos: Iparművészeti Múzeum, Kisgyüjtemények Osztálya, leltári száma: 87.10080. A fogathoz tartozó többi lószerszám a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárában található. A tárgyegyüttes készítésének helye és pontos ideje ismeretlen.

14. Ennek valószínű oka lehetett a fa és a bélésbőr közötti részeken az alacsonyabb pH kialakulása, mely a textil lebomlását segítette.

15. UV-sugárzás hatására a selyemszálban fotóoxidációs lebomlás történik, a szálat alkotó szénlánc peptid kötései felbomlanak, a fehérje láncok rövidülnek, szétdarabolódnak. Csökken a selyemszál szakítószilárdsága, merev és törékeny lesz. A fémionok és tanninok, melyek a bőrben megtalálhatók, katalizálják a lebomlás folyamatát.

16. Ez a károsodás a nyeregváz és az ülőrész eltérő felépítéséből adódott. A lovas az ülést, mely nem volt alátámasztva, kétoldalt tulajdonképpen lenyomta a vázról.

17. Ezt a szakirodalom tanulmányozása is alátámasztotta: Horváth Endre, 1947. A vizsgálatot dr. Tóth Attila fizikus végezte a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézetében, a kiértékelésben Járó Márta (MNM Műtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztály) volt segítségünkre.

18. A berlini kék lúg hatására elszíntelenedik, majd savas közegben újra visszanyeri kék színét. Vízben nem oldódik. (A tesztek megállapításai a ma létrehozott színezékre vonatkoznak, 200 év távlatában ezek természetesen eltérők lehetnek.)

19. A vizsgálatokat Sándorné Kovács Judit végezte a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet Spektro- metriai laboratóriumában.

20. Izopropanolt a bőr és a színezék vízérzékenysége miatt alkalmaztunk. Ez szintén poláris oldószer, az etanolnál nagyobb molekulamérete miatt párolgása lassabb.

21. A tisztításhoz használt likker receptje: 30 g pataolaj, 10 g lanolin, 40 g nem ionos, felületaktív anyag (Prenol 10), 400 g desztillált víz.

22. A megfelelő színt világos kobaltkék és fekete pigment keverékével hoztuk létre.

IRODALOM

Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai I—III. Miskolci Bölcsész Egyesület 1999. 1998., László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesület 2005.

Bereczki Csilla: Két, timsós cserzésű börmelles restaurálása. Diplomadolgozat, Magyar Képzőművészeti Főiskola Restaurátorképzö Intézet Tárgyrestaurátor Szak 1997.

Ernst József: Régi magyar fogatok Budapest, 1989.

Flórián Mária-Tóth Béla: Tímárok Szentendre, 1992.

180