Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Fabók Balázs: Egy 19. századi magyar zongora restaurálása
azok az értékek, amelyek megfeleltek a tárgy sajátosságainak, de még nem tértek el jelentős mértékben a várható későbbi körülményektől. A kiegyenesített elemek ragasztási felületeit megtisztítottuk, és sík lapon összeragasztottuk. A fent részletezett okok miatt, különösen nagy gondot fordítottunk a ragasztások pontos illesztéseire, ahol rés volt, ott az eredeti anyagnak megfelelő szerkezetű lucfenyőből készült vékony furnért raktunk a két elem közé. A felesleges bontásokkal járó, szükségtelen károsodások veszélyét elkerülendő, a bordákat nem választottuk le azokról a részekről, amelyek jó állapotban voltak, így viszont egyszerre kellett ragasztanunk a bordákat a lapok aljára és a lapokat egymáshoz. Ez a körülményes művelet azonban járt egy előnnyel is: megfigyeltük, hogy a bordák és a rezonáns kevéssé vetemedett részei íves lapot adnak ki, azaz a rezonáns eredetileg nagy valószínűséggel enyhén domború volt. Ez a következtetés megfelelt egyes hangszertörténeti információknak, miszerint a legtöbb zongorakészítő ebben az időben domború rezonáns alkalmazásával igyekezett ellensúlyozni a húrok által a stégen keresztül gyakorolt nyomás mértékét. Megfigyelésünk alapján nem mondható ki biztosan, de valószínűsíthető, hogy Pachl János is így készítette zongoráit az 1840-es években. A rezonánslap visszahelyezése előtt megtisztítottuk a külső és belső részek teljes fafelületét, és a mechanika elemeit (11. kép). A tisztításhoz Chrisal G3 tisztítószer keverék25 vizes oldatának habját használtuk. A helyreállított rezonánslapot az eredeti helyére próbálva azt tapasztaltuk, hogy - a hangszertest jelentős vetemedésének következtében - nincs megfelelő mértékű húrnyomás26 a rezo- nánslapon lévő stégen (húrláb). A húrnyomás beállításához helyenként emelni kellett a rezo- nánst, amit a párkány felső tölgyrétegére ragasztott, megfelelő (változó) vastagságú tölgyfalemezekkel értünk el. Ezek után beragasztottuk a rezonánslapot, és rá a korábban lebontott elemeket. Jelentős statikai károsodást jelentett a hátsó kiakasztó töke erős vetemedése és felválása a párkányról. Ennek a problémának a megoldása szintén nagy fontossággal bírt a hangszer jövőjének szempontjából. A hatalmas húrfeszültség hatására a három rétegből álló kiakasztótőke elemei elváltak egymástól és a párkánytól, valamint nagymértékben megvetemedtek és szétrepedeztek22 (12. kép). A két alsó réteg jelentős károsodása miatt azt nem lehe- 72. kép A szétvált, vetemedett kiakasztótöke kibontva, tett volna Úgy helyreállítani, hogy F'9- 12- Unlocked parted and warped wrest-plank. 11. kép A billentyűk és a mechanika félbe tisztítása. Fig. 11. Cleaning of the half of the keyboard and the mechanics. 149
