Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tumpek Eta: Egy 18. századi tóraszekrény-függöny restaurálása
letre, a selyem és bélés közé 2 cm vastag extrudált poliuretán táblát6 választottunk, kedvező tulajdonságai miatt. E lapnak vékonynak, de erősnek kellett lennie és meg kellett felelnie annak a követelménynek is, hogy rá a selyemszövet rovartűkkel kitűzhető legyen. Az extrudált tábla jól alakítható, fűrészelhető, finom szemcséjű papírral csiszolható, így egyszerűen elvékonyítható volt azon az oldalán, amely a rétegek között betolva az összehímzett részhez ért. A két lap egymáshoz viszonyított helyzetét Nikecell faragott bakok rögzítették a kívánt, optimális szögben. A tükör varrókonzerválása és restaurálása A frigyfüggöny konzerválása és restaurálása a tükör bársonyszövetének alátámasztásával, kiegészítésével kezdődött. A bársonyszövet meggyengült állapota, valamint hiányosságai miatt megfelelő árnyalatra színezett alátámasztó szövetre volt szükség. Az alátámasztó textília színe már a tisztított alapszövetek árnyalatához igazodott. A tükör bársonyanyaga alá kiválasztott, atlaszkötésü pamutszövet tónusa direkt színezékkel volt beállítható.7 Az alátámasztó textíliának választott, megszínezett pamutatlasz a sérült területeknek megfelelőn került kiszabásra. Mivel a tükör bársonyszövete a béléssel összehímzett, a hímzések kontúrvonalaihoz igazított, formára vágott alátámasztó szövetdarabokat a szélek mentén lehetett a két réteg közé becsúsztatni. A szélek irányából megközelíthetetlen szakadások alá szintén formára szabott alátámasztó textildarabok kerültek, ezeket csipesszel óvatosan a hasadáson át sikerült azok alá húzni, szálirányukat elrendezni és a rétegeket összesimítani. A szövetek elrendezését követőn a sérült bársony átfogó öltésekkel rögzíthető volt az alátámasztó textíliához. Az eljárással egyúttal a kisméretű hiányok is kiegészítésre kerültek. Az alapszövet konzerválása után a díszítmények sérült, lebegő fonalainak lefogása következett (6. kép). A szarvasok, a felirat hímzésének, valamint a szövött virágos paszomány felszakadt fémfonalait megfelelő árnyalatra színezett selyemszálakkal sikerült rögzíteni. A bouillonokból kialakított korona és az alatta látható kétbetűs rövidítés esetében a rugóformára hajtogatott fém szalagok kisebb-nagyobb szakaszokon kihúzódtak, néhol rendezetlenül összetekeredtek. A deformációk keskeny pofájú fogóval korrigálhatok voltak, majd a szalagok selyemszálakkal leöltésre kerültek. A korona üveg álékköveit vizsgálva, a megmaradt kövekből, foglalatokból, illetve a középső álékkő esetén a foglalat helyének alakjából megállapítható volt a hiányzó kövek alakja, és némely esetben azok színe is. Összesen egy ovális 132 6. kép A tórakorona restaurálás után. Fig. 6. Conserved Tora crown.
