Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Vincze Petronella: Felső-Magyarországról származó, kéttornyú templomot formázó betlehem restaurálása
nehezebb rögzíteni az oldalfalhoz. A bepótlás savmentes réznyomó kartonnal készült két rétegben, egyik, majd másik oldalról, 2-3 mm-es átlapolással kiszabva és felragasztva, így megfelelő tartást biztosítva a szalmakartonnak. Mivel a bepótló karton fehér színe az ablaknyílásban előtűnt, akvarellfestékkel söté- tebb árnyalatot kapott. A nyomatok száraz tisztítása után, a vizes kezelések előtt, a vízben levérző vörös színeket Regnal5 3%-os, etanolos oldatával kellett levédeni. Ezután langyos vizes mosás következett, majd kalcium-hidroxidos oldatba merítéssel savtalanítás, levegőn szárítás. Száradás után a papírok szakadásait hátoldalról vékony japánpapír csíkkal fogtuk össze. A nyomatok meglehetősen töredezettek voltak, ezért alátámasztásuk szükségesnek látszott. Kasírozásuk tömör szerkezetű, simított felületű japánpapírra történt, ami megjelenésében hasonlít a litográfia papíranyagához, de rugalmas, amellett erős alátámasztást tud biztosítani. A nagyobb, feltűnően elütő hiányok színre hozásánál alkalmazott tónusretust akvarellfestékkel végeztük. A jobb oldali nyomatot az eredeti kivitelezésnek megfelelőn kartonlapra kasíroztuk vissza. A ragasztás rizskeményítő és metil- cellulóz 2:1 arányú keverékével történt, így a ragasztóanyagok előnyös tulajdonságai egyesülnek; a rizskeményítö a megfelelő ragasztóeröt, a metil-cellulóz a jobb szétterülést, az egyenletes felhordást, nedvesítést biztosítja. A hátsó fali Betlehem-látkép és a bal oldalfal! litográfia az eredeti állapotnak megfelelőn csak enyves alákenéssel, foltokban lett rögzítve a kartonra. A mennyezetet borító papíranyag nem került leválasztásra, mivel az utólag felragasztott sötétlila papír felhelyezésének esetlegességét csak így lehetett megőrizni. A leválasztással és a papír kisimított visszakasírozásával ez nem lett volna lehetséges. Ezen kívül a sötétlila festékanyag erősen levérző, az enyves kötőanyag oldódik vízben, a fixálás nehezen oldható meg. A kartonlapot és a rákasírozott díszpapírokat többszöri kalcium-hidroxiddal való permetezéssel savtalanítottuk. A belső térben 4 db, domborított keretbe foglalt szentképet helyeztek el, amelyek porosak, szakadozottak, hiányosak voltak. Tisztításuk Wishab-radírral végzett száraz tisztítással kezdődött, majd a vizes mosás helyett Sympatex- fóliából készített szendvics segítségével, kíméletesebb párásítással folytatódott. A két négyzetes, domborított keretbe ragasztott, ovális szentkép keretében keletkezett szakadások hátoldalról japánpapír csík felragasztásával kaptak megerősítést. A hiányokat pótoltuk. A kiegészítéshez a keret ép részéről kiégethető modellmasszával negatív formát vettünk. A benedvesített japánpapírt a negatív formába fektetve és száradásig enyhén préselve készült el a keret mintázatának megfelelőn domborított kiegészítő papír. A pótlás rögzítése a hiányok mentén nagyjából 2 mm-es rálapolással szabva, a kép hátsó felén sürü rizskeményítövel ragasztva készült. A megfelelő színárnyalatot az akvarellfestékkel történő retusá- lás adta meg. A másik két képecske csipkézett kerete élesebb mintázatot mutatott, amit a hosszú rostszerkezetü japánpapír nem tudott felvenni. Ezért itt a bepótlás formába préselt papírpéppel készült. A szívóasztalon kiöntött pépre szívás mellett került a negatív forma, majd szikkadás után onnan formával együtt leemelve, itatóspapírok között présbe helyezve, enyhe préserö mellett száradt. A papírpép megszáradva felvette a negatív formáját, amiből a képecske keretének hiányzó 115
