Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Hofmann, Christa: Matt gouache-képekre porlasztással felvitt rögzítőanyagok hatásának összehasonlítása
Megállapítható, hogy a gouache-festékeknél a legerősebb rögzítő hatást a 0,5%-os zselatin- és vizahólyag-enyv-oldatok adják: a festékek vagy egyáltalán nem dörzsölődnek le, vagy jóval kisebb mértékben, mint a 0,25%-os Methocel-lel, ill. Klucel-lel megerősített minták esetében. Csillagprés A Képzőművészeti Akadémia Grafikai Mesteriskolájában a tesztpéldányokat csillagprésen hajtották át, különösen nagy nyomás alatt, a minták felületére helyezett száraz Whatman-papírral együtt. Az ultramarinos lapoknál még három filccel növelték a nyomatékot, a többinél csak kettővel. A valóságban akkor érheti a festékeket nagy nyomás, ha helytelenül, egymásra fektetve tárolják a képeket. A vízjelek és a grafit-írások mind átnyomódtak a Whatman-papírra. A festék- átnyomódás az elefántcsont feketénél, az okkernál és az umbránál csekély volt, a zöldföldnél a legkevesebb. A legtöbb festék az ultramarin-mintákról vált le. Újból fölkértük a négy kollégát, hogy hasonlítsák össze az eredményeket. Egyikük határozottan állította, hogy a zselatinnal és vizahólyag-enyvvel kezelt részekről nyomódott át a legkevesebb festék. A három másik restaurátor és a szerzők egyike 36 alkalommal a vizahólyag-enyvet és 33 alkalommal a zselatint értékelte a leghatásosabbnak. A Methocel rögzítő erejét 11-szer találták kielégítőnek. Végkövetkeztetések Ha összefoglaljuk a színméréseknek, a statisztikai elemzéseknek és a vizuális összehasonlításoknak az eredményeit, kijelenthetjük, hogy a kontrolihoz képest a metil-cellulóz oldatok okozták a legnagyobb színeltérést. Ez után a zselatin, majd a vizahólyag-enyv következik. A Klucel okozza a legkevesebb színváltozást. A színkülönbségek ugyanakkor nagyon kicsik. A rögzítőanyagok a színek világosságát és telítettségét befolyásolják, tónusát alig. A mesterséges öregítés sem okozott említésre méltó változást a festékek színében és mechanikai tulajdonságaiban. A színességi szög (tónus) mérésénél a fixáló anyagok nem okoztak észlelhető sárgulást. Ezt a tapasztalatot megerősítették a ragasztókba mártott Whatman-papírokon végzett vizsgálatok is. Az öregítés következtében megváltozott a telítettség, de a szín tónusa nem. A fixáló hatás a Klucel esetében a legkisebb. A metil-cellulóz nagyobb, a zselatin és a vizahólyag-enyv pedig a metil-cellulóznál is nagyobb mechanikai stabilitást eredményez. A zselatin és a vizahólyag-enyv egyformán védi a festéket a leporlástól és az átnyomódástól, de a vizahólyag-enyv némileg jobban rögzíti a pigmentet a hordozóhoz. A rögzítőanyagok által okozott változásokat jelentősen befolyásolja a pigment fajtája, a festék kötőanyag-tartalma és vastagsága. A kis viszkozitású, porlasztóit rögzítő-oldatok alkalmazásának az előnye az, hogy kis töménységben, több lépésben juttathatók a felületre. Minden réteg fölvitele után mérlegelhetjük, hogy a fixálást befejezzük, vagy folytassuk-e. Ez a kutatás nem hozott olyan eredményt, ami a zselatin rögzítőanyagként való használatát korlátozná. A fotó-zselatinnak előnye, hogy a konkrét ragasztó analitikai adatait is ismerhetjük. A rögzítőanyag kiválasztása végül is mindig attól 92
