Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)

A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Ritter, Michaela - Masson, Olivier: Megerősítés JunFunorival : különböző festékréteg-problémákat mutató gouache-képek gyakorlati problémája

A nedves, megerősített tárgyat vékony Hollytex és filclapok között, enyhe ne­hezítés mellett szárítottuk meg. Ez több napot vett igénybe. Az enyhe nehezítés elősegítette a festékrétegek visszatapadását a papírra, ugyanakkor a mű készítése során a papírban keletkezett deformációkat nem tüntette el. 2. Gustave Moreau (1826-1898) „Halott költőt vivő kentaur” című képe (ca. 1890), kezelés előtt 6. kép A Gustave Moreau-kép, kezelés előtt Fig. 6. Gustave Moreau's painting (Pocte mórt porté par un centaure, ca. 1890), be­fore treatment 7. kép A G. Moreau-kép részlete (nagy és vastag/kicsi és fényes festékrészecskék), megerősítés előtt Fig. 7. Detail of G. Moreau's painting (large and thick/small and shiny paint flakes) before consolidation A második műtárgy, a Halott költőt vivő kentaur, Gustave Moreau vízfestmé­nye. (6. kép) A kései munka a párizsi Gustave Moreau Múzeum tulajdona. Mérete 34,8 cm x 26 cm, akvarell papírra készült. A műtárgyat a szélek mentén, enyvvel papírlemezre ragasztották. Gustave Moreau főleg Rowney, Geo & Co. gyártmányú, tubusos vízfes­téket használt, amit vékony és vastag rétegben egyaránt alkalmazott. Az erősen matt festékrétegek egy vékony vízfesték alapon helyezkednek el. A fe­hér és kék festékrétegek nagyon vas­tagok és pasztózusak. A kék festéken a művész néhány helyen vékony réteg­ben kissé fényes, lila szint alkalmazott. A tubusos vízfestékekben több a kötőanyag, mint a szilárd vízfestékek­ben. Egy bizonyos rétegvastagság fö­lött, száradás során minden gouache és tubusos vízfesték repedezik. Ez az ún. száradási repedés a nagymértékű zsugorodás következménye. A kötő­anyag-fölösleggel rendelkező festékek­ben nagy feszültség keletkezik, de a repedezettség minősége a pigmenttől függ. Ezen a műtárgyon a repedések leginkább a kék festékrétegben je­lentkeztek. Az apró, csésze alakú fes­tékdarabok törékenyek; egyes he­lyeken leperegtek, üresen hagyva a papírt. (7. kép) A napot ábrázoló rész helyenként repedezett, a fehér, pasz- tózus festékréteg egyébként stabil volt. A festékréteg megerősítő kezelése a Franciaországi Múzeumok Kutató és Restauráló Központjában (Versailles) történt. Elsőként a veszélyeztetett ré­tegeket erősítették meg, JunFunori® 60

Next

/
Thumbnails
Contents