Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Nguyen, Thi-Phuong: A zselatin mint ragasztóanyag : egy ígéretes anyag rövid bemutatása
biztosítva legyen a jó kölcsönhatás. Az A-típusú zselatin pH 9 alatt teljesen pozitív, a B-típusú zselatin pedig pH 4,7-5,4 alatt. Ezért könnyebb elérni jó fajlagos kötést az A-típusú zselatin használatával, mikor - mint a papírrestaurálási gyakorlatban - a semleges vagy lúgos pH körülmények a kívánatosak. Meg kell jegyezni azonban, hogy az A-típusú zselatin oldat alacsonyabb pH-jú a B-típusú zselatin oldatnál: pH 3,8-5,5 az A-típusú és pH 5,0-7,5 a B-típusú (1,5%-os oldat; 25 °C). Jóllehet a pH 5,5 az elfogadható a papírrestaurálásban, ha az A-típusú zselatinra van szükség, ügyelni kell az oldat pH-jára és ha szükséges, kissé lúgos oldattal (ami kalcium-karbonátot, ammónium-hidroxidot vagy ezzel egyenértékű anyagot tartalmaz) lehet hígítani a zselatint. Végtelen oldhatóság A zselatin nagyon érzékeny a vízre és duzzad, amikor nedvesedik. Kémiai szempontból a nem cserzett zselatin reverzibilis anyag. De említettük, hogy néhány zselatin nagyon tömör, száraz filmet ad, mely kevésbé áteresztő a vízre és így kevésbé hajlamos a duzzadásra. Mivel a hő elősegíti a hálózat-képződést az efféle szerves anyagokban, a túlhevített zselatin is szerényebb duzzadási tulajdonságokkal rendelkezik. Tisztaság/nincs elszíneződés Franciaországban az állati, azaz zselatin ragasztókat ritkán használják a papírrestaurátorok. Az érdeklődés hiányának fő oka az a tendencia, hogy az állati ragasztók sárgulnak az öregedés során. A sárgulás jelensége főleg azoknak a szennyeződéseknek köszönhető, amelyek benne maradnak az alacsony kategóriájú termékekben. Ilyenek a zsír, albumin, elasztin, szacharidok (cukrok), a csontokban található kalcium-foszfát és kalcium-karbonát. Ha a zselatin szaga elárulja a szennyeződések jelenlétét (főleg a zsírokét), szükségtelen bizonyítani a szín okát. A nyers zselatin színe függhet a szennyeződések sárgulásától, de eredhet egy nagyon jól ismert, a fehérjék és cukrok között végbemenő reakciótól (Maillard-reakció) is, mely kimutatja jelenlétüket „in vivo”. A kollagén és a cukormolekulák reagálnak egymással, és barna végtermékeket hoznak létre. Ahogy a Maillard-keresztkötések növekednek az állat korával, a zselatin is színesebb, amikor egy öreg állatból származik13. Mindazonáltal, amikor zselatint vásárolunk, nehéz meghatározni a különbséget a szennyeződésekből eredő sárga szín és a Maillard-reakció maradványaitól származó sárga szín között. így a tiszta termék biztosításának legjobb módja a világos zselatin választása. Napjainkban a zselatin gyártása tartalmaz néhány olyan mosási és szűrési eljárást, amelyekkel igyekeznek eltávolítani az összes ilyen szennyeződést. A tiszta zselatin majdnem színtelen és szagtalan, és a restaurálásban kicsi a veszélye a hosszú idő utáni sárgulásnak, normál körülmények között. A fényképészeti zselatin különösen felértékelődött, a nagy tisztasága miatt. Valóban, a fotoemulziónak tisztának és áttetszőnek kell lennie amennyire csak lehetséges, hogy hosszú ideig tiszta maradjon. A másik ok pedig az, hogy az ezüst kép rendkívül érzékeny a szennyeződésekre. 20
