Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Nguyen, Thi-Phuong: A zselatin mint ragasztóanyag : egy ígéretes anyag rövid bemutatása
száma, melyek szükségesek ahhoz, hogy keresztkötéses hálózat alakuljon ki, a magas tripla-hélix tartalommal növekszik a gélben. így a gél tömöttebb, és kevésbé porózus a felülete. A kapott ragasztófilm jobban képes ellenállni a nyírófeszültségnek, és ragasztási ereje is nő. Befolyásoló tényezők A következő tényezők lehetnek hatással a hármas-spirál képződés mértékére, és így a száraz zselatin film fizikai tulajdonságaira: • Az állat fajtája: az összekapcsolódás hatásfoka szorosan összefügg az ami- nosav összetétellel és a molekulák közötti keresztkötésekkel. A glicin, prolin és hidroxi-prolin maradékai nélkülözhetetlenek a H-híd kötések kialakulásához, amelyek szükségesek a hármas-spirál stabilizálásához. Hideg-vizi halak bőréből és hólyagjából (általában tokhal és tőkehal úszóhólyagjából) származó zselatin szegényebb prolin és hidroxi-prolin maradékokban az emlősállatokból származó zselatinnál. Következésképpen a kialakult gél szegényebb részlegesen összekapcsolódott hármas-spirálokban7. A hideg-vizi hal vagy halhólyag (vizahólyag) ragasztóknak alacsonyabb az olvadáspontjuk, így alacsonyabb a géle- sedési hőmérsékletük, mint az emlős állatokból készültekének. Ezek a tényezők akkor lehetnek hasznosak, amikor problémát jelent a melegítés. Másrészről, a hal és vizahólyag ragasztóknak gyengébbek a ragasztási tulajdonságaik és a hőbomlásra is sokkal érzékenyebbek. Pethukova és Bonadies8 említi, hogy a túlmelegített zselatin ragasztók szemcsések lesznek és elvesztik ragadósságuk nagy részét. Azt ajánlják, hogy a halragasztó készítése alatt ne lépjük túl a 60 °C-os hőmérsékletet, míg ez a hőmérséklet biztonságosan megközelíthető az ásványianyag tartalmától megtisztított csontokból (osszein zselatin) kivont ragasztók készítésekor. • A kollagén forrása: P.l. Smith9 említi, hogy jelentős különbség van a bőr- és a csontragasztók között. A bőrragasztóknak messze jobb ragasztási erejük van a csontragasztóknál. A szerző szerint, ha a zselatin fizikai állandói (a gél szilárdsága és viszkozitása) magasak, ez alapján feltételezhető, hogy a ragasztási tulajdonságai is jók lesznek. • A zselatin kivonási körülményei: Ahogy korábban már említettük, a kollagén lúgos hidrolízise a legtöbb aldehid-kötést felbontja, míg a savas hidrolízis nem. Amikor vízbe tesszük, a savasan kezelt zselatin a-láncai több kompakt csoportot alakítanak ki. Emiatt ennek a gélnek a viszkozitása alacsonyabb a lúgosán kezelt zselatinénál. Mégis, bár különböző a viszkozitásuk, a gél szilárdsága (Bloom-in- dex) majdnem hasonló és ennek következtében feltételezhető, hogy mind az A és mind a B zselatin film fizikai tulajdonságai (ragasztóképesség, merevség) majdnem hasonlóak. • Hűtési körülmények: Az eredetre való tekintet nélkül, a zselatin molekulák részleges összekapcsolódása a hármas-spirálokban hatékonyabb, ha a kezdeti oldat tömény, a hűtés lassú, és a hőmérséklet 20- és 30 °C közötti, amely egy kissé van a gél olvadási hőmérséklete alatt10. 18
